Az aradi vértanúk emléknapja - a vajdasági központi megemlékezés (videó)
2016.10.06
16:18
Ma van az aradi vértanúk emléknapja. Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, a felújított Szent Ágoston-templomban tartották meg a vajdasági központi megemlékezést. A vértanúk emlékére gyászmisét tartottak, majd felszentelték Kiss Ernőnek a templom kertjében felállított szobrát.
Gyászmisével kezdődött az október hatodikai megemlékezés az eleméri Szent Ágoston templomban, amelynek a kriptájában nyugszik Kiss Ernő honvédtábornok. A gyászmisét Fiser János a nagybecskereki egyházmegye általános helynöke mutatta be. Az egybegyűltekkel megosztotta gondolatait Kiss Nándor református esperes is. „Beszédemben a hűséget, a mártíromságot és az egységet meg a helytállást hangsúlyozom. Valójában mi is helyt állunk. És ez a szoborállítás az egységünknek a záloga.”
Pintér Attila Magyarország belgrádi nagykövete hangsúlyozta, a tábornokok között volt magyar, szerb, horvát, örmény, osztrák, német származású, ám valamennyien azért küzdöttek, hogy hazájuk vagy választott hazájuk önállóvá válhasson. „Nem túlzás azt állítani, hogy az aradi vértanúknak nagyon komoly kultusza van Magyarországon, de az anyaország határain kívül is. Szinte nincs olyan magyarországi vagy a külhoni magyarság által lakott település, ahol ne lenne legalább egy utca elnevezve a 13 honvédtábornok valamelyikéről.”
Kiss Ernő Temesváron született, de a birtokai Magyarittabén és Eleméren voltak. A szobra 1906-tól 1918-ig Nagybecskerek főterén állt. Hajnal Jenő, elnök, MNT: „A 170 évvel ezelőtt felszentelt szentély, az altemplom és a most rekonstruált szoborkompozíció egyszerre emlékeztet bennünket a Nagybecskereken 110 évvel ezelőtt felavatott Kiss Ernő-emlékműre, Torontál vármegye kegyeletőrző közösségére és az emlékhely 1918-as megsemmisítésére.” A szobor maradványa évtizedekig a nagybecskereki Népmúzeum alagsorában kallódott. Köztéri felállítása többször is szóba került. Fiser János általános helynök, Bánáti Katolikus Egyházmegye: „Ez olyan hely, ahova bármikor azok, akik őt tisztelik és nemcsak őt, hanem tisztelik a szabadságot, a szobor előtt kegyeletüket le tudják róni.” Az október hatodikai megemlékezésre évről-évre több diák érkezik. Tóth Tamás, Nagybecskerek: „Kiss Ernőről azt tudom, hogy örmény származású volt. Magyar tábornok. Sok győztes csatát vezetett.” A megemlékezésen jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Menyhárt Attila, vezető konzul, Nyilas Mihály, tartományi oktatási titkár. A vajdasági magyar önkormányzatok, civil szervezetek, a VMSZ, a VMDK és a Magyar Mozgalom képviselői is jelen voltak
Kiss Ernő Temesváron született, de a birtokai Magyarittabén és Eleméren voltak. A szobra 1906-tól 1918-ig Nagybecskerek főterén állt. Hajnal Jenő, elnök, MNT: „A 170 évvel ezelőtt felszentelt szentély, az altemplom és a most rekonstruált szoborkompozíció egyszerre emlékeztet bennünket a Nagybecskereken 110 évvel ezelőtt felavatott Kiss Ernő-emlékműre, Torontál vármegye kegyeletőrző közösségére és az emlékhely 1918-as megsemmisítésére.” A szobor maradványa évtizedekig a nagybecskereki Népmúzeum alagsorában kallódott. Köztéri felállítása többször is szóba került. Fiser János általános helynök, Bánáti Katolikus Egyházmegye: „Ez olyan hely, ahova bármikor azok, akik őt tisztelik és nemcsak őt, hanem tisztelik a szabadságot, a szobor előtt kegyeletüket le tudják róni.” Az október hatodikai megemlékezésre évről-évre több diák érkezik. Tóth Tamás, Nagybecskerek: „Kiss Ernőről azt tudom, hogy örmény származású volt. Magyar tábornok. Sok győztes csatát vezetett.” A megemlékezésen jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Menyhárt Attila, vezető konzul, Nyilas Mihály, tartományi oktatási titkár. A vajdasági magyar önkormányzatok, civil szervezetek, a VMSZ, a VMDK és a Magyar Mozgalom képviselői is jelen voltak
