Az emlékezés lángjai árasztják el a temetőket
A kora délutáni órákban sokan érkeztek a temetőbe. Gyertyagyújtás, elcsendesedés, emlékezés, imádkozás, valamint a színes virágok látványa - ezt jelenti a mindenszentek és a halottak napja.
Jaksa László, Szabadka: „- Mi virágot hoztunk a sírokra. Itt van sógorom, anyósom, apósom, más nincs. Mi mindenszentekkor kijövünk, hogy meglátogassuk őket, persze nem csak mindenszentekkor, máskor is kijövünk, de a mindenszentek nekünk fontos.
- Ilyenkor elcsendesülnek kicsit?
- Totál. Teljesen. Gyújtunk egy cigarettát és ha elég, megyünk haza.
- Miért pont cigarettát?
- Azért mert mindenki cigarettázott, nálunk ez hagyomány, hogy egy szál meggyújtott cigarettát hagyunk itt minden személynek, és várjuk, hogy elégjen, aztán megyünk.”
A sírkertben sétálva a mécsesek és gyertyák fénye már napközben is különleges hangulatot teremtett. Az emberek csendesen rendezgették a virágokat, és sokan néhány percre megálltak, hogy imádkozzanak. Mások családi körben jöttek, közösen gyújtottak gyertyát.
Rigó Imre, Szabadka: „- Ez már tradicionális, hogy a halottak napjára, ugye ezt örököltük ezt a szokást, próbáljuk folytatni, nekünk is kint vannak a szüleink, testvérek, meg a nagyszámú rokonság, most már mivel idősek vagyunk, nekünk van nagyszámú rokonság, akik szintén idősek voltak és akik már nincsenek velünk. Ezt minden évben meg szoktuk tartani.
- És mit hoztak ki ma?
- Virágot, mint mindenki. Virág, gyertya, ez az alapvető, amit kihozunk, és még csak itt leszünk ezen a világon, szeretnénk továbbra is ezt folytatni.”
A temetőben ilyenkor rég nem látott ismerősök, szomszédok találkoznak és néhány szót váltanak. Voltak viszont olyanok, akik egyedül jöttek, virággal a kezükben.
Sziráki Valéria, Szabadka: „- Ez sajnos az elveszett szeretteink emlékére van. Én jöttem, először is a férjemnél voltam kint, most jövök a szüleimhez, meg pár ismerőshöz, aki még van kint. Meg hoztam krizantémot, ami a mindenszenteknek, a halottaknak a jelkép virága.
- És gyertyát fog gyújtani?
- Igen, gyújtottam is nekik gyertyát, meg még akihez jöttem, még gyújtok nekik, meg este otthon is, hogyha mi világosban vagyunk, akkor ők is legyenek világosban velünk.
- Ilyenkor megnyugvást kap?
- Igen. Már amennyire lehet megnyugvást kapni. Szóval őket elfelejteni nem lehet, de túl tehetjük magunkat rajta, de azt tudjuk, hogy a lelkük itt van velünk.”
Apró lángok százai idézik meg nappal és este is azok emlékét, akik már nincsenek velünk. Holnap, halottak napján, értük imádkozunk és gyújtunk gyertyát. Ezek a fények mind arról mesélnek, hogy az emlékezés és a szeretet nem múlik el.






