Az újvidéki razzia 81. évfordulójáról emlékeztek meg
Vannak dátumok, amelyek nem csak a történelem részét képezik, hanem számunkra és a jövő generációk számára is leckét jelentenek. Az újvidéki razzia eseményei is egy ilyen dátumnak számítanak – mondta a megemlékezésen Milan Đurić, Újvidék polgármestere: „Újvidék megtanulta, hogy együtt kell élnie a szomorú januárral itt a Család emlékműnél. Ez az emlékmű városunk történelmének legszomorúbb napjait jelképezi. De ugyanakkor figyelmeztetés is arra, hogy az emberségességnek mindig győznie kell a gyűlölet és az embertelenség felett.”
A Szerb Ortodox Egyház nevében Isihije valjevói püspök, a zsidó közösség nevében pedig Isaac Aziel szerbiai főrabbi emlékezett meg az áldozatokról: „A náci Németország valóban félt a zsidóktól. Ez a félelem, ami az anyagi és politikai hatalmat illeti, teljesen alaptalan volt. Semmi sem lehet nevetségesebb, mint elképzelni azt, hogy bármilyen racionális alapja is van annak, hogy egy nagy történelmi katonai hatalom féljen az úgynevezett világzsidóság hatalmától. Semmi sem állhat távolabb a valóságtól, mint a Németország elleni zsidó összeesküvés őrült gyanúja. De ez a félelem mégis valós volt. Valóságosabb minden félelemnél, amelyet az emberek érezhetnek az őt fenyegető felsőbbrendű, anyagi vagy politikai erőkkel szemben.”
A Család emlékműnél mások mellett Milan Đurić, Újvidék polgármestere, a Tartományi Képviselőház nevében Pásztor István elnök koszorúzott. A Belgrádi Magyar Nagykövetség, a szerb katonaság, valamint zsidó és roma közösségek képviselői is koszorúztak.
A razzia fő felelőseit még 1943-ban, a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket. Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek áldozatául nem csak magyarok estek, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is. Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János akkori magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. Áder pedig korábban a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért.
