A bácskossuthfalvi Kossuth-szobor kalandos története
Viszontagságos úton aztán mégis előkerült és 1994 óta ismét köztéren állhat. Azóta ez a vajdasági magyarság egyik központi emlékhelye az 1848/49-es szabadságharc kapcsán. A szobor hányattatott sorsát Mohácsi Huba rendezésében láthatták a nézők a Pannon Televízióban, de több magyarországi bemutatója is volt már. Az alkotást a Magyar Média Mecenatúra támogatta.
A szobrot Kiss György és Gerendai Béla szobrász készítette bronzból. Eredetileg 2,5 m magas márványoszlopon volt felhelyezve, 78 centiméter magas alkotás, aminek a leleplezésére 1896 augusztus 20-án került sor. Attól kezdve minden évben tartottak március 15-i megemlékezést 1918-ig, míg be nem vonult a szerb hadsereg.
A második világháborúban, 1941. áprilisától Bácskossuthfalva ismét Magyarországhoz tartozott, így a szobor a szénapadlásról a az akkori helyi közösség irodájában foglalt helyet 44 őszéig. Aztán, amikor az oroszok bevonultak a faluba, visszakerült a szénapadlásra. Többen is tudtak róla a faluban, de hallgattak róla.
1985-től 1990-ig a restaurátornál volt a szobor. A kilencvenes évek elején a háborús helyzet, a bizonytalanság és a pattanásig feszült helyzet miatt nem volt lehetséges a köztéren való elhelyezése. A helyi vezetőség 1994-ig várt a leleplezéssel.
Kiss György és Gerendai Béla alkotása a falu központi parkjában kapott helyet, ami az I. Világháborús emlékműnek is otthont ad. Bácskossuthfalva a délvidéki magyarság egyik központi megemlékező helye az 1848-as forradalom és a szabadságharcról.
