A Bánáti Újság régi és jelenleg is aktív újságírói ünnepeltek Tiszaszentmiklóson
3 évtizede ad hírt a Bánáti Újság az ott élőknek az ott történt eseményekről. Az újság a Hét Nap mellékleteként jelenik meg a bánáti magyarság tájékoztatása érdekében.
Régi és jelenleg is aktív újságírók találkoztak vasárnap délelőtt Tiszaszentmiklóson. Az eseményt a katolikus templom parókiáján tartották meg, ahol megindulásakor az újság szerkesztősége működött nyolc éven át. A Bánáti Újság elsőként 1994. augusztus 18-án jelent meg az akkori Szabad Hét Nap mellékleteként.
B. Varga László volt az újság első szerkesztője, aki elmondta, először négy, öt tudósítóval dolgoztak, majd később ez a szám 20 körülire növekedett. Az újság megjelenése pedig akkor nagy segítség és támogatás volt a helyieknek.
„Nagyon hiányzott a dolog, különösen azért, mert a körülmények olyanok voltak amilyenek, a megélhetés is nehéz volt. A fiataljaink próbáltak kimenekülni a behívók elől, és fontos volt, hogy tájékoztassuk egymást.”
A Bánáti Újságot eredetileg önálló lapként képzelték el az ötletgazdák, többek között Cs. Simon István, Dobai József, Jung György és mások. Ez akkor nem tudott megvalósulni, így az akkori Szabad Hét Nap állt melléjük, a melléklet megjelentetésének egyik fő támogatója pedig Dudás Károly, akkori újságíró, főszerkesztő volt.
„Mi pontosan tudtuk, hogy ez a közösség mi számunkra annyira fontos, mint a szabadkai közösség, vagy a szülőfalunk Csantavér közössége. Talán még fontosabb, nyilvánvalóan ínségesebb időket élt a bánsági magyarság, mint a bácskai például” - nyilatkozta Dudás Károly.
Az elmúlt 30 évben pedig közös erővel minden évben megjelenik a melléklet. Az újság volt, amikor 8 oldalas volt, de később ez mindig változott. Jelen pillanatban 4 oldalas a melléklet – emelet ki a hetilap főszerkesztője Tóth Lívia.
„Állandó külsős munkatársaink vannak, nem sokan, hárman, négyen. De most abban különbözik a Bánáti Újság és egyáltalán a Hét Nap koncepciója, hogy az újság hetilaposodott, tehát most nagy anyagok jelennek meg benne. Régebben pedig inkább kis híreket, kisebb írásokat küldözgettek be a tudósítók.”
A találkozó alkalmával egy perces néma csenddel tisztelegtek a már elhunyt újságírók előtt, majd a helyi óvodások és iskolások alkalmi műsorral kedveskedtek az egybegyűlteknek.
