Bármennyire is csábító, veszélyes a befagyott vizekre merészkedni

A jég biztonsága azonban nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Egy óvatlan lépés könnyen hideg fürdővel végződhet.

A hideg napok hatására a tavak felszíne sok helyen összefüggően befagyott, ami sokakat csábít korcsolyázásra. Fontos viszont tudni, hogy a természetes vizeken való jégre lépés mindig kockázatos. Íratlan szabály, hogy legalább 5–7 egymást követő fagyos nap kell ahhoz, hogy használható jég alakuljon ki, aminek a vastagsága meg kell, hogy haladja a 12 centimétert, hogy biztosan elbírjon minket. Habár Palicson ez még nem következett be, a Vér-tón mégis volt néhány bátor jelentkező, aki próbára tette a jeget.

Bojan Kmezić: „Először tettem pár lépést. Megtapasztaltam, hogy a jég nem reped, tehát lehet rajta járni. Ezzel a tudattal aztán felvettem a korcsolyát. Ki akartam próbálni a korcsolyázást. Először próbáltam ki itt, több mint húsz év után.”

Ugyanakkor le kell szögezi, hogy ez rendkívül veszélyes. A befagyott tavak szépsége sokakat gyönyörködtet és többen késztetést is éreznek, hogy ráálljanak, de fontos tudni, hogy a biztonság sosem garantált. Ha nincs hivatalos tájékoztatás vagy kijelölt jégpálya, a korcsolyázás kockázatos lehet.

Amikor befagynak a tavak, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a jég nem mindenhol egyforma mértékben vastagszik. Könnyen lehet, hogy a part mellett masszívnak tűnik, viszont, ha beljebb merészkedünk, találhatunk olyan területeket, ahol sokkal vékonyabb a jég, és ott könnyen beszakadhat alattunk. Ebben az esetben az a legnagyobb probléma, hogy sokkhatás éri a szervezetünket és nagyon kevés időnk van reagálni.

Ha beszakad alattunk a jég, az események nagyon gyorsan zajlanak le. Néhány tíz másodperc után a hideg elkezdi megbénítani az izmokat és az idegeket. A kéz és az ujjak gyorsan elzsibbadnak, a szorítás gyengül, ezért nagyon nehézzé válik kapaszkodni a jég peremébe vagy megtartani a testet. Ha valaki nem tud rövid időn belül kimászni, megindul a kihűlés, ami perceken belül végzetes lehet.

Dr. Kiss Csaba családorvos: „Az ember szervezetét egy pszichofizikai stressz éri. Egészségügyileg kifejezve ezt sokknak hívjuk. Ez a pszichofizikai stressz megnyilvánul a pszichikai tünetekben, pánik alakul ki és hiperventiláció, tehát gyors légzés, de ugyanakkor ez a sokknak is, mint egészségügyi, vagy fizikai dolognak a következménye. A hiperventiláció, a gyors légzés előbb vagy utóbb kifáradáshoz vezet és leesik az ember testhőmérséklete, amit maghőmérsékletnek hívunk és előbb vagy utóbb sajnos szív- és légzésleálláshoz vezethet.”

Ha már megtörtént a baj, és a jeges vízben találjuk magunkat, a legfontosabb az első pillanatokban az, hogy ne engedjük eluralkodni a pánikot, még akkor sem, ha ez rendkívül nehéz.

Szendi Zsolt vízimentő: „Ami fontos, az az, hogy a part felé próbáljunk kimászni a vízből, úgy hogy vagy a jeget törjük, amíg olyan kemény nem lesz, hogy ki tudunk menni, olyan módon, hogy kirakjuk az egyik kezünket, majd a másik kezünket és közben az ellentétes lábunkat és fekve próbálunk elkúszni a partig. Ami fontos, hogy minél előbb próbáljunk felmelegedni - ugye a hipotermia egy fontos tényező, ami kihathat ránk - és próbáljunk, minél nyugodtabbak lenni.”

A szakértő elmondta továbbá, ha esetleg szemtanúi vagyunk annak, hogy valaki más alatt beszakadt a jég, semmiképpen sem szabad fejvesztve odarohanni, mivel a segítő is könnyen a vízben végezheti. Hasra fekve, csúszva közelítsünk, és ha lehet, nyújtsunk botot, sálat, kötelet vagy bármit, amibe a bajba jutott kapaszkodni tud. Ha ez nem megoldható, azonnal segítséget kell hívni.