Bemutatták a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetét Budapesten
A könyvsorozat célja, hogy 2021-es pillanatfelvételt készítsen a határon kívül rekedt magyar kisebbségi közösségek jogairól, és arról, hogy milyen jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Az első kötet a kárpátaljai magyar közösséggel foglalkozik.
Csernicskó István, társszerző: „Jó néhány olyan jogszabály létezik Ukrajnában, amelynek a gyakorlati megvalósításával enyhén szólva problémák vannak. Általában a nyelvi jogi vonatkozások, a nyelvtörvények, a nyelvhasználati jogokra vonatkozó, vagy egyáltalán a kisebbségi jogokra vonatkozó törvényi előírások is olyanok, amelyek nem vagy nem maradéktalanul érvényesülnek hagyományosan.”
A bemutatón Szili Katalin magyar miniszterelnöki biztos reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es években elindult. „Ha csak az autonómiáról szólunk, akkor volt azért ott a 90-es évek elején népszavazás és ahogy látjuk, a folyamatok annak ellenére, hogy Ukrajna azóta már öt éve lesz ebben az esztendőben, hogy társult országa az Európai Uniónak, azt látjuk, hogy jogszűkítésekre és jogfosztásokra kerül sor, amit sajnálatosnak tartunk.”
Szili Katalin előadásában arról is beszélt, hogy az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez pedig megjelent az alaptörvényben, az állampolgársági törvényben és a határon túliak szavazati jogának biztosításában, emellett pedig gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élő magyaroknak.
