„Csak a gyökérrel rendelkező fa tud erős maradni”

A konfirmáció a protestáns egyházak szertartása. A serdülő fiatalok ekkor megerősítik a hitüket, melyet keresztségükkor a szüleik vallottak meg a nevükben. A tudásukról egyenként és nyilvánosan, a gyülekezet előtt adnak számot.

A sikeres vizsgát követő fogadalomtétel és áldásosztás által a felnőtt gyülekezet tagjává válnak, mely után jogot nyernek az első úrvacsora vételére. Szabadkán négy fiatal és két nagykorú konfirmálását tartották.

Iván Álmos, konfirmandus: „Számomra ez a mai nap azt jelenti, hogy megpecsételem a vallásomat, hogy a református közösség felnőtt, érett tagjává válhatok. Számomra ez sokat jelent.”

Szentpéteri Réka, konfirmandus: „Isten felé való tiszteletet teszünk ezzel, így még jobban az egyház tagjai leszünk, és vehetünk úrvacsorát. Én mindig azt néztem, amikor voltunk templomban a családdal, hogy vettek ostyát meg bort, és most már nagyon szeretném én is.”

Harangozó László, a Pannon RTV-nek nyilatkozva az egykoron Szenczi Molnár Albert magyar református lelkésznek adott útravalót idézte fel, melyet most a fiatalok figyelmébe ajánl.

Harangozó László, a Szabadkai Református Egyházközség lelkésze: „Egyrészt, hogy soha ne feledje azt a tájat, azt a vidéket, ahonnan származik, ahol a gyökerei voltak, mert csak a gyökérrel rendelkező fa tud erős maradni. Soha ne feledje, ne feledjék azt a nyelvet, anyanyelvet, melyen először kimondták, hogy édesanyám, édesapám, amin először tanultak imádkozni. És a legfontosabb, hogy soha ne feledjék azt az Istent, akinek a nevében meg lettek keresztelve, akivel szövetségre léptek, és akivel ma megerősítik ezt a szövetséget.”

A lelkész a pünkösd kapcsán elmondta, ez az egyház születésének és a megújulásnak a napja, és bár néha úgy érezzük, eltörpül a karácsony és a húsvét árnyékában, a harmadik legnagyobb ünnepnek számít.

Emlékeztetett arra, hogy az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak, ezek közül az egyik az első vetés betakarításának ünnepe, mely egybe esik a pünkösddel. Az aratással párhuzamot vonva arra utalt, hogy a konfirmálóknál is az eddigi munka, törekvés gyümölcsének learatása történik.