Családokat keresnek a gyerekeknek

Míg a szerbiai állampolgárok szinte soha nem fogadnak örökbe külföldről gyereket, az nem ritka, hogy más országok állampolgáraihoz Szerbiából kerül gyerek. Ennek legfőbb oka, hogy nálunk a legtöbben mindenképpen egészséges és fehér bőrű gyereket szeretnének örökbe fogadni, így aki nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, az vagy soha nem kerül befogadó családhoz, vagy külföldre kerülhet.

290 gyerek vár jelenleg arra Szerbiában, hogy örökbe fogadják. Azon családok és egyének száma pedig, akik szeretnének örökbe fogadni majdnem négyszer ekkora. Akár boldog vége is lehetne így ennek a történetnek, nem is foglalkoznánk vele, hiszen minden család nélküli gyerek számára akadna új család. Ám az örökbe fogadni szándékozó általában fehér bőrű, egészséges gyereket szeretnének. Így pedig rögtön jelentősen csökken azon gyerekek száma, akiket valóban örökbe is fognak fogadni. A legnagyobb problémát tehát nem az jelenti, hogy maga a folyamat hosszadalmas és bonyolult, hanem az, hogy a leendő szülők „válogatnak”.

Azok a gyerekek, akiket Szerbiában nem akarnak örökbe fogadni, akár külföldi örökbe fogadókhoz is kerülhetnek, ha szerencséjük van. Azokat a gyerekeket fogadhatják örökbe külföldiek, akiket legalább egy évig nem fogadnak örökbe Szerbiában.

A fejlettebb országokban nem annyira elutasítóak a bőrszínnel kapcsolatban, és az enyhébb testi vagy szellemi fogyatékosság iránt is elfogadóbbak. Szerbiai gyereket eddig a leggyakrabban az Egyesült Államokból, Svédországból és Spanyolországból fogadtak örökbe. A szakember azt is elmondta, hogy az 1980-as Hágai Egyezmény értelmében a nemzetközi örökbefogadásokban részt vevő közvetítőknek három éven át, félévente egyszer be kell számolniuk a külföldre örökbe adott gyerek hogylétéről.

Nézzük meg, hogy is megy maga az örökbefogadási folyamat akár külföldről, akár belföldről van szó. Az a gyerek, akiről a szülei lemondanak, akár újszülött, akár idősebb korában, állami gondozásba kerül. Ennek két formája van: intézményes keretek között, árvaházban, nevelőintézetben nevelkedhet tovább a gyerek, vagy nevelőszülőkhöz kerülhet. Míg az árvaházban élők akár sosem kerülhetnek családhoz, a nevelőszülőkhöz kerülő gyerekekről egy család gondoskodik. Ez az állapot vagy a gyerek 18 éves koráig tart, vagy addig, amíg valaki úgy nem dönt, hogy ő pont azt a gyereket szeretné örökbe fogadni.

Az örökbefogadási eljárás legfontosabb mondata azonban az, hogy nem a szülőknek keresnek gyereket, hanem a gyereknek keresnek családot. Így még akkor sem biztos, hogy az adott gyerek családba kerül, ha valaki szeretné, hiszen a pszichológusból, szociális szakemberből, jogászból és más szakértőkből álló testület dönt arról, hogy megfelel-e egymásnak a szülő és a gyerek. Számos szempontot figyelembe vesznek, a család és a gyerek tulajdonságait, karakterét, és még a kinézetét is, hogy az adott gyerek a lehető legjobban hasonlítson leendő szüleire. Ez azt is jelenti, hogy a vonatkozó törvények minden pontját be kell tartani. Az örökbefogadó és a gyerek között például a korkülönbség nem lehet kevesebb, mint 18 év, de nem is lehet több mint 45 év. Ezért fordulhat elő például, hogy az idősebb nevelőszülőknél élő gyerekeket akkor sem fogadhatják örökbe a  nevelőszülők, ha akarják, hiszen ezt a korkülönbséget a törvény szigorúan veszi.