A cukorbetegség új típusát fedezték fel

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség a közelmúltban ismerte fel a cukorbetegség egy új típusát, az ötös típusú diabéteszt. A név megtévesztő lehet, hiszen arra utal, hogy a cukorbetegségnek eddig négy típusa létezett, holott több mint tízféle cukorbetegség létezik, ám a megnevezések és a számozások még nem teljesen rendezettek. A zavar eloszlatása és a félreértések elkerülése érdekében most lássuk, milyen típusai is léteznek a cukorbetegségnek.

Az egyes típusú cukorbetegség akkor lép fel, amikor az immunrendszer tévedésből a hasnyálmirigy inzulintermelésért felelős sejtjeit támadja meg. Ez az autoimmun reakció bármikor megjelenhet, vagyis akár már születéskor, gyerekkorban, de felnőttkorban is. Nem függ össze az életmóddal vagy a táplálkozással, inkább a genetikai háttérrel, illetve valamilyen kiváltó tényezővel. A gyógyítás egész életen át tartó terápiát jelent, vagyis folyamatos gyógyszeradagolást.
Létezik egy olyan lehetőség is, hogy azoknak, akiknek nagyon alacsony a vércukorszintjük, hasnyálmirigydonortól kapott sejteket ültessenek be, de ez csak kis számú esetben járható út. Akinél viszont beválik, annál csökkenthető a gyógyszeradag, vagy akár el is hagyható a gyógyszerezés.

A kettes típusú diabétesz a cukorbetegség leggyakoribb formája, és gyakran a magas testtömegindexszel, vagyis az elhízással függ össze. Ugyanakkor megjelenhet teljesen normál súlyú személyeknél is, főleg ha a genetikai hajlam is közrejátszik. Bizonyos népcsoportok, például a dél-ázsiai, afrikai és karibi származású személyeknél gyakrabban fordul elő kettes típusú cukorbetegség akkor is, ha nem túlsúlyosak. Számukra segítség lehet, ha növelik az inzulintermelést, mert így kordában lehet tartani a vércukorszintet. Bizonyos gyógyszerek segítik az inzulintermelést, míg más gyógyszerek a szervezet inzulinérzékenységét javítják. A betegség kezelésére számos gyógyszer létezik, nincs egyetlen jó megoldás, ezért elengedhetetlenül szükség a szakemberrel történő konzultáció.

A terhességi cukorbetegség a nevéhez méltóan a várandósság során alakul ki, általában a terhesség 24. és 28. hete között. Hormonális változások váltják ki, amelyek csökkentik a szervezet inzulinérzékenységét. A kockázati tényezők közé tartozik a túlsúly, a családban előforduló cukorbetegség, valamint ha egy korábbi terhesség során az átlagosnál nagyobb méretű csecsemő született. A közel-keleti, a dél-ázsiai, valamint az afrikai-karibi származású személyeknél nagyobb a kockázata a terhességi cukorbetegségnek. Kialakulásánál gyakran az életkor is szerepet játszik, hiszen az életkor előrehaladtával csökken az inzulinérzékenység. A kezelés magában foglalja az étrend megváltoztatását, a testmozgást és különböző gyógyszerek szedését.

A cukorbetegségnek legalább kilenc ritkább fajtája vagy alfaja is van, amelyek közé a ritka genetikai elváltozások, a más kezelés során kialakult cukorbetegség vagy az újszülött kori cukorbetegség is tartozik. Ilyen ritka fajta, a mody is, amely a lakosság 1-2%-ánál fordul elő. A mody egy mozaikszó, a fiatal korban manifesztálódó cukorbetegség kifejezés rövidítése. Általában fiatalkorban, még 25. életév betöltése előtt jelentkezik. A cukorbetegség ezen ritka fajtájának kezelésénél általában nincs szükség inzulinterápiára, általában tablettás antidiabetikum adásával, illetve életmódváltozással karbantartható. A 3-C típusú cukorbetegség a hasnyálmirigy sérülését követően alakul ki, például hasnyálmirigyrákot követően, amikor el kell távolítani a szerv egy részét, de kialakulhat a hasnyálmirigy gyulladását követően is. A cisztás fibrózis betegséggel küzdőknél szintén nagy a betegség kialakulásának a kockázata.

És elértünk az új, ötös típusú diabéteszhez. A cukorbetegségnek ez az újonnan felfedezett formája a korai életszakaszban tapasztalt alultápláltsággal függ össze. Az 5-ös típusú cukorbetegség gyakrabban fordul elő a szegényebb országokban, és körülbelül 20-25 millió embert érint világszerte. Az ilyen típusú cukorbetegségben szenvedők alacsony testsúllyal rendelkeznek és inzulinhiánnyal küzdenek. Ezt az inzulinhiányt azonban nem az immunrendszer okozza, hanem az, hogy a szervezet nem kapta meg a megfelelő tápanyagokat gyermekkorban, így a hasnyálmirigy nem tudott rendesen kifejlődni.