Díjazott kézművesműhely Bajsán - A gyékényfonás fortélyai
Egykoron a mindennapok részét képező, sokoldalúan felhasználható gyékény feldolgozását, annak forélyait manapság már kevesen ismerik. Vajdaságban Sanyi bácsi az egyetlen, aki aktívan foglalkozik gyékényezéssel.
Szuhankó Sándor 76 éves, Bajsán él. Gyermekként édesapjától és a falubeliektől tanulta a gyékényezést, hiszen ezen, az akkor mocsaras, lápos területen, mindenhol termett a gyékény. Ma már igen kevés helyen, főként a Krivaja folyónál található. Szedése nem könnyű feladat. Sanyi bácsi szeptember elején gyűjtötte alapanyagát, kötélen beereszkedve a Krivaja vizébe. A gyékényt sarlóval vágta, majd dobta a partra.
A levágott gyékényt az udvaron kúpokba állítva, majd szétterítve szárítja. Két hétig az egyik, majd két hétig a másik felét is a napra kell tenni. Szárítás után szétszedi, és a padláson tárolja. Használat előtt pedig be kell áztatni.
15–16. századi írott források és ábrázolások tanúsítják, hogy a középkori Magyarországon elterjedt a földre terített és az ágyon elhelyezett gyékényen való alvás. Kenyérkelesztő szakajtók, méhkas, kanáltartó, párna, falvédő és szőnyeg is készült a gyékényből, sőt egyes helyeken még koporsót is csináltak belőle. Kétféle módon, fonással és szövéssel dolgozható fel a gyékény. A szövés szövőszéken történik, a megszőtt anyag a szőnyegek, párnák és henteskosár alapját is képezhetik. A szakajtók, edényalátétek fonással készülnek.
A basjai Etno Hagyományápoló Kézművesek Körének foglalkozásai keretében Sanyi bácsi igyekszik minél többeknek átadni a gyékényezés fortélyait.
Jánosi Elvira nyáron kezdett el gyékényszövéssel foglalkozni, mint mondja, úgy látja a kész termékek iránt van érdeklődés, sokan szívesen vásárolnak is.
Szuhankó Sanyi bácsi az évek során tökéletesítette tudását, magyarországi, békéscsabai mesterektől leste el a gyékényfeldolgozás finomságait. Idén gyékénypárnáját a Hagyományok Háza hagyományos mesterremek címmel tüntette ki.
