Đurđevdan van

Đurđevdan, azaz Szent György napja van ma, az öröm ünnepe. Ez a nap a szerb ortodox egyház jeles ünnepei közé tartozik. Ezen a napon megemlékeznek Szent György vértanúról, aki bátran vállalta keresztény hitét és emiatt mártírhalált szenvedett. Sok országban védőszentként tisztelik őt. 

A hiedelem szerint ilyenkor találkozik a tél és a tavasz. Az ünnep a természet újjáéledését, a tavasz beköszöntét is szimbolizálja. Szokás ilyenkor a gyógynövénykoszorúk fonása és folyóba dobása. Úgy tartják, hogy a koszorú, mint szimbólum, egészséget hoz a ház lakóinak, bőséget a földnek, védelmet a rontás ellen, termékenységet és szerelmet. 

Az ünnepi liturgián megszentelik a Szent György tiszteletére sütött kalácsot és bort, amelyet az ünnepi ebéden fogyasztanak el. 

Szent György a gyengék, vitézek, pásztorok és lovagok védelmezője és Európa-szerte sok ország nemzeti védőszentjeként is tisztelik. Ez a nap a szerb néphagyományban az egyik leggazdagabb szokásokkal bíró ünnep.

Grozdana Stanković, Leskovac: „Mindennel készülünk. Babgulyással, káposztával, főtt paprikával, halászlével, különféle pitékkel és süteményekkel.”

Živorad Savić, Újvidék: „Ami magát a Đurđevdant illeti, az utóbbi időben az emberek igyekeznek egyre visszafogottabban ünnepelni. Régebben ez egészen másképp volt, sokkal gazdagabb és tartalmasabb formában zajlott. Azonban az új életvitel gyorsan változik, így a hagyományos dolgok lassan feledésbe merülnek – pedig érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani rájuk. Ezek azok az értékek, amelyek összetartanak bennünket. Mindannyian tudjuk, hogy Vajdaság etnikailag rendkívül sokszínű, és mindenkinek fontos lenne valamilyen módon jobban megünnepelni ezt az ünnepet.”

A pravoszláv hívek ezen a napon templomba mennek, imádkoznak, gyertyát gyújtanak, és sokan keresztelőket, házasságkötéseket, sőt névnapokat is erre az ünnepre időzítenek.

Jelena Milićević, etnológus: „Az állattartó vidékeken szokás volt különös figyelmet fordítani a juhokra, valamint a húsukra és tejükre ezen a napon. Egyes régi népi hagyományok szerint azonban tabunak számított húsfogyasztás, különösen a bárányhúsé eddig a napig. Đurđevdankor történik meg az év első juhfejése, valamint az év első, rituális bárányhús-fogyasztása.”

Boško Savić pravoszláv pap: „Szent Györgyöt az egész keresztény világban ünneplik, és a mi híveink is tisztelettel adóznak e szent előtt. Ez a második legnagyobb védőszentünnep, számos szervezet is megemlékezik róla, leggyakrabban katonai egyesületek, valamint a rendőrség és a csendőrség. Olyan városok, mint Moszkva is ünneplik, Szent György pedig Moszkva címerének védőszentje. Angliában is ünneplik, ahol Szent György napja állami szintű megemlékezés.”

Đurđevdan nemcsak vallási, hanem népi ünnep is – a tavasz igazi beköszöntét jelzi. Sok helyen még mindig élnek a hagyományok: zöld ágakkal, virágokkal díszítik az otthonokat, állatokat hajtanak ki a legelőkre, és énekelve, zenélve köszöntik az új évszakot.