Egy évtizede rohamozták meg a Horgos-Röszke közúti határátkelőt
2015. szeptember 16-a beivódott a köztudatba, ugyanis nagy port kavart, amikor erőszakba torkolló összecsapás tört ki a szerb oldalon várakozó migránsok több ezres csoportja és a határátkelőt védő magyar rendőrök között. Több tucat egyenruhás sérült meg, néhányukat kórházba kellett szállítani. A rend szeptember 16-án, szerdán estére állt helyre a határátkelőhelyen. „Egy rossz döntésen múlik…” - ezzel a címmel indít kampányt az Alapjogokért Központ a röszkei csata 10 éves évfordulója alkalmából.
Filmbe illő jeleneteket lehetett látni pontosan tíz évvel ezelőtt. 2015. szeptember 16-án harctérré változott a Horgos-Röszke közúti határátkelő. Migránsok százai próbáltak erőszakkal átjutni, amikor szembesültek azzal a ténnyel, hogy határzárba ütköztek. A tömeg hangosan követelte a kapuk megnyitását, és a szabad útvonal biztosítását Magyarország területére. Végül kövekkel dobálóztak, rugdosták a kerítést, tüzeket gyújtottak. Az indulatok odáig fajultak, hogy a rendőröknek könnygázt és vízágyút kellett bevetniük. Több tucat egyenruhás sérült meg, néhányukat kórházba kellett szállítani. A rend szeptember 16-án, szerdán estére állt helyre a határátkelőhelyen.
Egy rossz választás és mi is bevándorlóország leszünk - hangzott el a Röszkei csata 10 éves évfordulója alkalmából rendezett „Egy rossz döntésen múlik…” című kampány sajtótájékoztatóján. Magyarország ma egy biztonságos hely, de ezt nem lehet természetesnek venni. Magyarország tíz évvel ezelőtt is és most is megvédi határait. Szánthó Miklós, főigazgató, Alapjogokért Központ, Magyarország: „2015 után először a klímahisztéria, aztán a Covid-válság, majd az ukrajnai háború elnyomta a migrációs válságnak a zaját, de ettől függetlenül a probléma nagyon is itt van velünk. Nyugat-Európát pár évtized alatt ellepték a bevándorlók, és velük együtt beköltözött a radikális iszlám, a terror és a bűnözés, az antiszemitizmus, a NO-GO zónák, a szexuális erőszak. Igen, a migráció miatt ma már a nagyvárosi életnek részei Londonban, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben vagy éppen Stockholmban. Csak az utóbbi évek terrorakcióiban több mint ezren vesztették életüket Európában.”
Nem pusztán a migráció, hanem az annak következtében kialakult multikulturalizmus is veszélyes lehet. Megváltozik az utcakép, kicserélődik a lakosság - emelte ki Szánthó Miklós, a magyarországi Alapjogokért Központ főigazgatója. „Mert, ahogy nem lehet csak egy kicsit teherbe esni, nem lehet csak egy kicsi szuverenitásról lemondani, úgy nem lehet csak egy kicsit bevándorlóországgá válni. Migráció kapcsán csak egyszer lehet hibázni, és utána kampó. Az Alapjogokért Központ kampánya erre hívja fel a figyelmet, hogy bár Magyarország a béke és biztonság szigete Európában, ez nem lesz mindig így, ha rosszul választunk.”
Egy rossz választás és nem lehet nyugodtan sétálni Magyarország utcáin. Ami Magyarországnak természetes, az más nyugat-európai országnak már csak a múlt - hangoztatta Apáti Bence publicista, a téma szószólója. „Magyarország megvédte a határait, és Magyarországnak most nem kell szembenéznie olyan dolgokkal, amiket mindenki tapasztal Nyugat-Európában. Ha elmész Párizsba, ha elmész Berlinbe, ha elmész Madridba, ha elmész Londonba, akkor azt fogod tapasztalni, hogy a mindennapi életed megváltozott, mert azt fogja mondani a recepciós, hogy 8-9 után ne menj ki a szabadba, ne menj sétálni. Nem én mondom, ők mondják. Ha megnézitek a TikTokot, azt láthatjátok, hogy a nyugat-európai turisták idejönnek és döbbenten élőznek, hogy ki tudnak menni éjszaka, este 9 és 10 után az utcára.”
Évente mintegy 230 000 illegális bevándorló próbál betörni Európába - ismertették a számokat a sajtótájékoztatón. 2023-ra elérte a 7,4 milliót azok száma, akik menedékstátuszt kaptak, 1,2 millióan pedig illegálisan tartózkodnak Európában.
Szerbiát, és a balkáni útvonalon fekvő, magyarlakta vajdasági településeket egészen 2023 őszéig súlyosan érintette a migrációs krízis. Illegális bevándorlók lepték el a városokat és falvakat, több esetben halálos kimenetelű lövöldözésbe torkolltak egymás közötti vitáik. A Vajdasági Magyar Szövetség 2015-óta hívta fel a szerb kormány figyelmét a migránsok által képviselt veszélyre. Az év októberében több héten át tartó rendőrségi és csendőrségi akciónak köszönhetően elfogták és elszállították az illegális bevándorlókat. Jelentősebb számban azóta sem jelentek meg a határmenti falvakba, csupán elszigetelt esetekről beszélnek a helyiek.
