Egy órával tovább lesz világos
Azt, hogy valóban szükséges-e az óraátállítás, a 2000-es évek elejétől vita övezi. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az átállítás uniós szintű eltörlését, azonban a végső döntési határidőt a jövő évre halasztotta.
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén azt jelenti, hogy március 26-án kell átállítani az óráinkat: hajnal 2-kor most előre, hajnali 3-ra tekerhetjük a mutatót. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről még 2019-ban döntött, azonban előbb a koronavírus-járvány, most pedig az Ukrajnában zajló háború miatt csúszik a határozat életbelépése. Az EU döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, és ezután elvileg több óraátállítás már nem lesz. Így talán ez lehet majd az egyik utolsó óraátállítás.
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. A britek, a franciák és a németek azt remélték, hogy az óra átállításával spórolni lehet majd a szénfogyasztáson. Később az óraátállítással az üzletek forgalmát szerették volna növelni.
Az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Ilyenkor dekoncentráltság, levertség, ingerlékenység jelentkezhet néhány napig, sőt a hormonháztartás is felborulhat.
Dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta a Pannon Rádió Presszó című műsorában elmondta, szerencse, hogy az óraátállítás mindig hétvégére esik.
„Azt kell mondjam, hogy főleg a tavaszi óraátállítás után körül-belül egy-két hét kell ahhoz, hogy úgy igazán átálljon a szervezetünk, mert itt nemcsak az alvásunk változik meg, hanem gyakorlatilag az összes életfolyamatunkat át kell rendezze a szervezetünk. Biztos, hogy ezt mindenki megérzi, nagyon kell arra figyelni, hogy az óraátállítást követő hétfő például nagyon sok balesettel jár, a szívinfarktusok száma is megemelkedik, tehát az az első pár nap egy komolyabb figyelmet igényel.”
Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, de ez idővel 19 percre csökken, és az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk. Egyébként több szakember is úgy vélekedik, hogy a téli időszámítás lenne számunkra a megfelelőbb.
