Egyre több fiatalt érint a sztrók
A fiatalabbak alatt ezúttal az 55 év alatti korosztályt értjük, de már a harmincas éveikben járó felnőttek esetében is jelentkezhetnek ilyen problémák. Kellő odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a katasztrófát.
A sztrók az agy oxigéndús vérrel való ellátásának lelassulásából származó működészavar. Gyors beavatkozás nélkül akár bénuláshoz vagy halálhoz is vezethet. Tünetei és előjelei lehetnek a kettős látás, beszédértési zavar, átmeneti látászavar, szédülés, fejfájás, beszédzavar és az eszméletvesztés. A sztrók általában az 55 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabbak körében is egyre gyakoribb. Dr. Tatjana Golubović ideggyógyász, a szerb közmédia műsorában elmondta, hogy az időjárás is hatással lehet az emberek szervezetére és egészségére. A téli időszakban, amikor nulla fok körül ingadozik a hőmérséklet és gyakrabban vagyunk kitéve szélsőséges időjárási viszonyoknak, mint az erős szél és a hófúvás, az orvosoknak több dolga van a szélütéses betegekkel. A sztróknak két fő típusa van, iszkémiás és hemorrágiás. Mindkét típusnak más okai vannak, és más-más kezelést igényel. iszkémiás sztrók akkor fordul elő, amikor egy vérrög elzár egy véreret, ami az agy egy részét látja el vérrel.
Nem mondhatom, hogy nem aggódunk, de nem is csodálkozunk, hiszen világszinten is megfigyelhető, hogy a fiatalok körében növekszik a sztrókok száma. Amikor hemorrágiás sztrókról beszélünk, akkor leegyszerűsítve a vérnek az agyba való kiáramlását értjük. Ez is egy olyan kifejezés, ami él a köztudatban. Ez akkor fordul elő, amikor egy véredény elpattan, olyan tényezők miatt, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, megnövekedett zsír a vérben, vagy az érfal szerkezetén, aneurizma repedés, vagy egyéb elváltozások az erekben.
Az időjárási viszonyok mellett a helytelen táplálkozás, a rossz alvás, a csökkent fizikai aktivitás is hozzájárul a sztrók kialakulásához. Az agyi vérkeringés zavarainak fő okai lehetnek az artériák falának betegségei, a koponyaűri nyomásfokozódás, a vénák és az artériák elzáródása. Tatjana Golubović elmondta továbbá, hogy a vérnyomás is fontos tényező, ezzel pedig a fiatalabbaknak is gyakran van problémája. Sokan nem is tudják, hogy magas vérnyomással küzdenek, vagy nem kezelik megfelelően, az ideggyógyász szerint azonban erre is fokozott figyelmet kell fordítani.
Az első tanács a rendszeres orvosi ellenőrzés, és amikor úgy gondoljuk, hogy egészségesek vagyunk, akkor is menjünk el rendszeres ellenőrzésekre. Ha vannak figyelmeztető jelek, tünetek, fejfájás, az azt jelenti, hogy a vérnyomással már régóta fennállnak problémák, és ez már következményekkel járhat.
A hemorrágiás sztrók következményei maradandóak lehetnek, a tünetek hirtelen jelentkeznek: fejfájás, hányinger, hányás, gyors idegrendszeri deficit, a test egyik oldala feletti kontroll elvesztése, arctorzulás, beszédleállás.
Amennyiben valakinek sztrókja van, sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami az esetet követő 3-4 órában meg kell, hogy történjen. A legfontosabb teendő, hogy a beteget nyugalmi helyzetbe helyezzük és ezzel egyidejűleg értesítsük a mentőket, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő kórházi ellátást kapjon.
