Együttműködő nemzet - A határon túli magyarság helyzete és jövője

Fontosan nevezte a 2010 óta eltelt éveket a magyar nemzet életében dr. Szili Katalin, a magyar miniszterelnök főtanácsadója. Mint mondta, az utóbbi 14 évben példaértékű nemzeti együttműködés alakult ki. A trianoni békediktátum ugyan egyedülálló büntetés volt, ám a magyarok életrevalóságát jelzi, hogy 2010 után újra egyesülni tudott a nemzet - tette hozzá. Ma már a nemzetpolitikában finomhangolások történnek - húzta alá. A politikus a vajdasági magyarságot a Kárpát-medencei magyarság zászlóshajójának nevezte.

„Példaértékű a vajdasági autonóm tartomány működése, hiszen itt egy teljes mértékben megvalósult, kiterjedt kulturális autonómia részesei lehetnek az itt élő magyarok azzal, hogy kultúra, oktatás, média, finanszírozás kérdéseiben a Magyar Nemzeti Tanács önállóan dönt.”

Magyarország kormányának támogatására számíthatunk, de nekünk itthon kell a csatákat megvívnunk annak érdekében, hogy mi magunk is lássuk, fejlődik a szülőföldünk - hangsúlyozta dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdaság egy élhető vidék, ahol a biztonság például garantált sok nyugat-európai vidékkel ellentétben.

„A vajdasági magyar közösség egy szívós nemzetrész, amely a nehézségek ellenére és a fogyás ellenére is a szülőföldjén képzeli el a boldogulását. Ezt bizonyítja a Prosperitati Alapítvány által meghirdetett pályázatoknak a sikeressége. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre inkább szükség van kollégiumi férőhelyekre itthon, ami azt jelenti, hogy egyre többen szeretnék, ha itt, Vajdaságban járnának a gyermekei iskolába, és nekünk pedig az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében.”

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén 35 éves lesz, és alapítása óta igyekszik közéleti kérdésekkel is foglalkozni, a nemzetpolitika pedig ennek szerves része. A szervezet közéleti, közpolitikai kérdésekben határozott értékrend mentén gondolkodik - emelte ki dr. Zachar Péter, társelnök.

„Maga az európai kultúránk nemcsak a római görög jogon és kultúrán alapszik, hanem a kereszténységgel átitatva született meg és jött létre. Éppen ezért akkor, amikor emberi jogokról, identitáskérdésekről beszélgetünk, akkor ezek megkerülhetetlenül keresztény átitatottságú kérdések is Európában.”

A közéleti fórumon elhangzott, hogy a június 2-i szerbiai önkormányzati választások, valamint a június 9-ei európai parlamenti választások fontos üzenete lehet, hogy a béke és a biztonság a legfontosabb. „Ezt viszont azok a konzervatív erők biztosítják, akik számára fontos ma a nemzet mint hívószó, fontos a hit, és fontos ennek a keresztény Európának a megőrzése a jövőben is, nem Európai Egyesült Államként, hanem a nemzetek Európájaként" - fogalmazott Szili Katalin.