Erzsébetlak népi örökségének leltározása
A projekt egy szerb-román határon átívelő pályázatnak köszönhetően valósul meg a történelmi Bánság romániai és szerbiai tájházaiban.
Nincs egyszerű feladata a szakembereknek, hiszen Erzsébetlak az egyik legösszetettebb nemzeti összetételű települése Bánátnak. Első lakói németek voltak, aztán jöttek szlovákok, magyarok, bolgárok és szerbek. A népi örökséget ráadásul két helyszínen, a tájházban és a nőszervezet épületében őrzik. A nemzeti sokszínűség nyoma a tárgyak együttesén is tükröződik.
Silling Léda néprajzkutató: „Ez egy ilyen, mondjuk úgy: általános, egész erzsébetlaki tájház. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy magyar családé volt, vagy egy szlovák családé volt. Ami jó is, hiszen hol lennének már ezek a tárgyak, ha nem adták volna egybe őket az idősebbek. Talán amit ki lehet emelni, ugye a bútorok, hiszen itt helyben asztalosmesterek is voltak és bútorremekek is találhatóak itt, ebben a két helyiségben, ahol most vagyunk. A másik érdekes dolog, azok a szőttesek. Nem a rongypokrócokra gondolok itt, hanem azokra a finom női alsóneműhöz előkészített fehér fodor vászon slingelt darabokra.”
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tavaly egy szerb-magyar IPA-pályázat keretében kezdte el a délvidéki tájházak leltározását, most a resicabányai múzeummal partnerségben - egy román-szerb pályázatnak köszönhetően - folytatják ezt a munkát.
Resócki Vázsonyi Csilla, a VMMI munkatársa: „Kisorosz után ezen a projektumon belül most Nagyerzsébetlakon mérjük föl az itteni gyűjteményeket, mivelhogy többről is van szó. A projektumról egyébként még annyit érdemes tudni, hogy ennek a célja egy bánáti adatbázisnak a létrehozása, ami a szerbiai és a romániai oldal részéről közösen valósul meg, és ebbe az adatbázisba fognak belekerülni azok az adatok, amiket a terepmunka során fölveszünk a néprajzi gyűjteményekbe.”
A nyár folyamán – augusztus második felében – a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet különítménye a dél-bánáti Hertelendyfalván folytatja a terepi munkát.
