Félárbócra engedték a lobogót Erdélyben
A csíksomlyói kegytemplomtól néhány méterre, a Fodor Kertben emlékeztek 1920. június 4-re, a trianoni békeszerződés aláírására. Az eseményre a Kárpát-medence szinte minden területéről érkeztek.
Labanc Péter, Magyarország: „Az, hogy magyarok élnek itt is és ott is, ilyen körülmények miatt, az fájó egyrészt, de amikor találkozok velük, akkor leírhatatlan öröm van, különösen, amikor másodszor találkozunk. Mert először mindenki tartózkodó, másodjára kedves és barát, és mintha rokon lenne.”
Felhúzták, majd félárbócra engedték a lobogót. Ezután tárogatósok, valamint fúvószenekar játszotta a már jól ismert dallamokat. A magyar - és a székely himnuszt, valamint a Kossuth-nótát.
A csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkezett lovaszarándokok egy része is részt vett az eseményen.
Pál Olivér, parancsnok, Kézdiszéki Hagyományőrző Egyesület: „Igenis magyarok vagyunk, összetartozunk, habár megtörtént a Trianon, de határon túl, mi magyarok egyben vagyunk, összetartozunk és ez mind számít nekünk.”
Beszédet Kelemen Hunor mondott. Az RMDSZ elnöke kiemelte, a trianoni békeszerződés aláírásakor megjelent a fájdalom, de ez nem lehet béklyó, nem kötheti össze ez a fájdalom a magyar emberek kezét.
„Itt van a jelen, amiben élünk és azok az értékek, amik az elmúlt 100 évben is megtartottak bennünket. A Kárpát-medencében élünk, ez meghatározza, hogy hogyan szemléljük a világot, a viszonyrendszerünket és mindennek akkor van értelme, ha előre tudunk nézni, ki tudjuk vetíteni ezt a jövőre.”
A politikus kiemelte, meg kell őrizni a nyelvet, kultúrát, vallást, viszont ez nem elég. Mindezekhez új értékeket is hozzá kell tenni, alkotni kell. A szülőföldön való boldoguláshoz ma elengedhetetlen a versenyképes tudás - hangsúlyozta.
