Fordítás és identitás Európa nyelvei és kultúrái között

A szabadkai Szekeres László Alapítvány székházában megrendezett tanácskozás célja volt, hogy szakmai párbeszédet teremtsen a nyelv, a kultúra és az identitás összefüggéseiről, illetve a fordítók felelősségéről és láthatóságáról a mai, soknyelvű Európában.

A közönség soraiban fiatal jogászhallgatók is helyet foglaltak. Ők azok, akik a megszerzett tudást beépíthetik tanulmányaikba, és a jövőben akár éles helyzetekben, például egy-egy felszólalás során is használhatják.

Balázs János, jogászhallgató: „Nagyon fontos, hogy megtartsuk anyanyelvünket és használjuk is, akár a szakmában, akár a mindennapi életben, és ahogy elmondták, hogy az Európai Unióban is milyen fontos, hogy mindenki a saját anyanyelvén szólaljon fel, úgy érzem, hogy ez itt, Vajdaságban is nagyon fontos.”

Vicsek Annamária, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője arról tartott előadást, hogy mit jelent anyanyelven felszólalni az Európai Parlamentben. Mint mondta, az anyanyelv használata nem gyengíti Európát, hanem kifejezetten legitimálja.

„Megpróbáltam rámutatni arra, hogy én magyar képviselőként szinte mindig az anyanyelvemet használom, nem azért, mert nem beszélnék más nyelvet, hanem azért, mert a legjobban magyarul tudom kifejezni magam, másrészt ez egy identitásmegőrző és egyenrangúságot erősítő dolog is.”

Az előadók között Ótott Róbert tartományi oktatási titkár a vajdasági fordítószolgálat szerepéről beszélt.

„Ez egy nagy múltra visszatekintő szolgálat, több mint 50 éve dolgozik a tartomány területén. A többnyelvűség ápolását helyezi előtérbe. Több mint 22 fordítóval dolgozunk több kisebbségi nyelven, a tartományi önkormányzatok területén, a 45 önkormányzatból 41 önkormányzat területén hivatalos nyelvhasználatban vannak különféle kisebbségi nyelvek.”

A Magyar Nemzeti Tanács által szervezett konferencia lehetőséget nyújtott arra, hogy megvitassák azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek a többnyelvűség alkalmazása során merülnek fel az Európai Parlament ülésein a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a mindennapi ügyintézésben. A cél a tudás átadása a pályakezdő fiataloknak, de a már szakmában lévőknek is.

Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának nyelvhasználattal megbízott tagja: „Itt vannak ismételten a jogászösztöndíjasok is, ennek nagyon örülünk, mert utánpótlást is biztosíthatunk, akár Vajdaságban, de Európáról is beszélhetünk. Betekintést nyerhetnek a különböző munkákba, valamint szakmai tapasztalatcsere is folyhat az előadások mellett.”

Az eseményen további előadásokat is hallhattak bírósági és tartományi fordítóktól, majd kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyben az európai-vajdasági munka során szerzett tapasztalatokat osztották meg egymással.