Gion Nándor kultusza Vajdaságban
Ezzel egyidejűleg elkezdődött Gion Nándor műveinek, személyes tárgyainak és fényképeinek gyűjtése is.
A szenttamási épület magyarországi támogatással 2004-ben a Citerazene-Barátok Klubjának tulajdonává vált. 2008-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a Tartományi Nagyberuházási Alap közreműködésével, a helyi lakosok és a vajdasági múzeumok segítségével megkezdődött a felújítás. A Gion Nándor emlékház 2010. augusztus 14-én nyílt meg.
Az emlékház udvarában két szobor is áll. 2012-ben fából, a Gion-regényből ismert kárókatonáknak állítottak emléket, az író halálának huszadik évfordulója alkalmából pedig felavatták Gion Nándor mellszobrát.
A kiállítás többi része az író egyetemista éveit mutatja be, láthatjuk az írót, mint katonát, házastársat, végül, mint befutott írót. A harmadik szoba Gion dolgozószobája, ahol személyes tárgyait, bútorait, íróasztalát és írógépét tekinthetik meg az érdeklődők.
A ma ismert Gion kultusz kialakulása az emlékház mellett szorosan kötődik a Népkönyvtárhoz, ahol először kerültek kiállításra az összegyűjtött tárgyak, fényképek. Az író összes könyve mellett a tetralógiák, monográfiák mind megtalálhatók, a szenttamásiak pedig szívesen olvassák mindegyiket.
A szenttamásiak magukénak érzik a település szülöttjét, Gion Nándort. Művei bekerültek a tankönyvekbe, dokumentumfilmeket forgattak róla, műveiből színházi előadások születtek, regényei egyre több nyelven jelennek meg, életművét tudományos konferenciákon, tanulmánykötetekben, folyóiratokban elemzik, doktori disszertációk és mesterdolgozatok témája. Az író nevét viselő emlékház pedig Szenttamáson az egyetlen ma is működő múzeum.
A 20. század egyik legnagyobb magyar írója, Gion Nándor 2002. augusztus 27-én hunyt el a szegedi klinikán.
