Gyakorlatias formában ismerkedtek az Európai Parlament működésével a diákok
A kétnapos, magyar nyelvű rendezvény 3.–4. osztályos középiskolás tanulóknak szólt, célja pedig az volt, hogy a diákok közelebb kerüljenek az Európai Unió működéséhez, a döntéshozatali folyamathoz és a vitakultúrához.
A fiatalok politikai érdeklődésének felkeltése és az európai döntéshozatal megértése kulcsfontosságú a tudatos állampolgári részvétel szempontjából.
Varró Tódor: „A körülöttünk lévő országokra, illetve ránk is befolyással van az Európai Unió, így az Európai Parlamenti ülések is, illetve az Európai Parlament. Ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy közelebb kerüljünk ehhez, hogy ne legyen akkora lyuk közöttünk és az Európai Parlament között, hogy jobban megértsük a munkáját.”
Egy olyan korszakban, amikor az Európai Unió döntései közvetlen hatással vannak a mindennapi életre, elengedhetetlen, hogy a diákok ne csak halljanak a politikai folyamatokról, hanem megtapasztalják azok működését is élményszerű, gyakorlatias formában.
Bonifárt László, a Than Fivérek Értelmiségi Kör elnöke: „Szimulálni fogjuk az Európai Parlamentet, eközben viszont még interaktív játékaink is lesznek, képességfejlesztő és készségfejlesztő játékaink, és így próbáljuk a diákokat kicsit megtanítani arra, hogy mi is az unió, hogy is működik és miért is fontos ez a számunkra.”
A programon 25–30 középiskolás diák és egyetemista vett részt.
Kovács Elvira, a Szerb Országgyűlés tagja: „A fiatalok körében is megnőtt a szkepticizmus, nem hisznek abban, vagy nem látják a fényt az alagút végén, hogy Szerbia valaha teljes jogú tagja lehet az EU-nak, vagy remélem, hogy egy részük még mindig látja. Ezért lenne fontos közelebb hozni hozzájuk azokat a kihívásokat, amelyekkel Szerbia szembesül, másrészről mivel a Vajdasági Magyar Szövetségnek lehetősége van a Fidesz-KDNP listájának köszönhetően az Európai Parlamentben mégis mandátumról mandátumra eljuttatni valakit, fontos megismerni és érteni annak a működését.”
A résztvevő diákok frakciókra osztódva valósághű parlamenti szimulációban érveltek, vitáztak és szavaztak aktuális európai témában.
Jerasz Anikó oktatási államtitkár: „Az Oktatási Minisztérium elkötelezetten dolgozik azon, hogy a teljes oktatási rendszert folyamatosan fejlessze, és éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy támogatásban részesítsük azokat a programokat, rendezvényeket és eseményeket, amelyek hozzájárulnak az oktatás fejlesztéséhez, a tanulók tudásának a bővítéséhez és készségeik bővítéséhez, és az oktatási, nevelési intézmények mellett odafigyelünk és támogatásban részesítjük a civil egyesületek és szervezetek munkáit, az ő általuk megszervezett programokat, rendezvényeket és eseményeket.”
A kezdeményezés rávilágít arra is, hogy a közéleti és európai témák beemelése a tanügybe különösen fontos, hiszen a középiskolások érzékenyek ezekre a kérdésekre. Ha a számukra is releváns ügyekkel találkoznak, az valódi érdeklődést és aktív részvételt válthat ki belőlük.
Vicsek Annamária, az Európai Parlament képviselője: „Nekünk politikusoknak az a feladatunk, hogy megmutassuk nekik, hogy a demokrácia nemcsak arról szól, hogy kivonulunk az utcára, hanem arról szól, hogy megismerjük azoknak az intézményeknek a működését, ahol a döntéseket hozzák, ahol a törvényeket hozzák, és hogy a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiságért folyó küzdelem, a szólásszabadságért folyó küzdelem az intézményekben kell, hogy történjen elsősorban. Tehát azt hiszem, hogy óriási felelősségünk van, amikor fiataloknak beszélünk arról, hogy ezek az intézmények hogyan működnek, és ennek csak egy eleme az Európai Parlament.”
A program egyik legfontosabb célja az volt, hogy a fiatalok ne csak elméletben találkozzanak az európai politikával, hanem aktív résztvevőként élhessék át a döntéshozatal folyamatát, így közelebb kerülve az uniós intézmények működésének megértéséhez.






