Gyásznap Szerbiában – az újvidéki tragédia évfordulója

Az ügyben az Újvidéki Felsőbb Ügyészség 13 személy ellen emelt vádat, két akkori miniszter és igazgatók szerepét is vizsgálják a tragédia körülményeinek kialakulásában.

2024. november elseje úgy vonult be a köztudatba, mint az egyik legsúlyosabb tragédia, ami békeidőben történt az országban. 11 óra 52 perckor az újjáépített újvidéki vasútállomás előtetője leomlott az ott várakozó utasokra. 14 személy a helyszínen meghalt.

Életét vesztette: Sara Firić (2018), Valentina Firić (2014), Đorđe Firić (1971), Milica Adamović (2008), Nemanja Komar (2007), Anđela Ruman (2004), Miloš Milosavljević (2003), Stefan Hrka (1997), Sanja Ćirić Arbutina (1989), Vasko Sazdovski (1979), Goranka Raca (1966), Vukašin Raković (1955), Mileva Karanović (1948), Đuro Švonja (1947).

16 nappal később Anja Radonjić a kórházban belehalt sérüléseibe. Négy hónappal a szerencsétlenség után Vukašin Crnčević is elhunyt, ő volt a tragédia 16. áldozata. Teodora Martinkót, aki súlyosan megsérült az előtető leomlásakor, továbbra is a Vajdasági Klinikai Központban kezelik.

A tragédia okait azonnal vizsgálni kezdték Újvidéken és Belgrádban is. A tartományi székváros felsőbb ügyészsége 13 ember ellen indított eljárást. A közbiztonság súlyos veszélyeztetése és építési munkák szabálytalan kivitelezése miatt emeltek vádat ellenük. A gyanúsítottak között van Goran Vesić akkori építésügyi miniszter, Jelena Tanasković, a Szerb Vasúti Infrastruktúra volt megbízott igazgatója, valamint Tomislav Momirović volt kereskedelmi miniszter, aki korábban építésügyi miniszteri tisztséget töltött be a kormányban.

A vád szerint a gyanúsítottak lehetővé tették az újjáépített vasútállomás B szárnyának megnyitását, annak ellenére, hogy még nem fejeződtek be a munkálatok, és az épület nem rendelkezett használatba vételi engedéllyel.

A Belgrádi Felsőbb Ügyészség egy másik eljárásban három személy bűnrészességét vizsgálja. Ellenük az a vád, hogy korrupciós bűncselekményeket követtek el. Nenad Stefanović főügyész szerint elmulasztották az elvégzett munkálatok szakszerű ellenőrzését, ebben az esetben ugyanis fény derült volna a tragédia előtt az előtető repedéseire és a megváltozott hajlásszögre. Néhány hónappal később lemondott Miloš Vučević akkori miniszterelnök. Helyét Đuro Macut vette át.

A tragédia után hamarosan megkezdődtek a tüntetések. A blokádokat szervező egyetemisták az ügy kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelték. A polgári engedetlenséghez hamarosan csatlakoztak egyetemi és középiskolai tanárok, végzősök, ügyvédek és a velük szimpatizáló polgárok.

A 2024/25-ösz tanév második féléve gyakorlatilag ellehetetlenült. Országszerte 5 állami egyetemen mintegy 60 kart tartottak tartós blokád alatt a hallgatók és több tucat középiskolát az ott dolgozó tanárok és diákok. Többször alakult ki fizikai összetűzés a tüntetők és ellentüntetők, valamint szimpatizánsaik között. Legkomolyabb követelésük a választások kiírása.

A külföldi reakciók meglehetősen visszafogottak. Az Európai Bizottság közleményében azt írta, a szerb állam tartsa tiszteletben az emberek gyülekezési jogát és csak a legvégső esetben alkalmazzon mérsékelt rendőri fellépést.

A gyász alatt a Pannon Televízió, a Pannon Rádió és a Szabadkai Magyar Rádió műsora módosul.