Hagyományos reggeli és kézi kukoricaszedés Tordán

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez volt az utóbbi évek legtömegesebb rendezvénye. Annak ellenére is, hogy a kukorica terméshozama a falu határában megfeleződött.

A rendezvény főeseménye a kézi kukoricatörés és a szárvágás bemutatása volt. Ennek a megszervezése szeptember végén nem volt könnyű, mert a határban már augusztusban befejeződött a kukorica betakarítása. A szervezők viszont ragaszkodtak a rendezvény megtartásának hagyományos időpontjához.

Dobai János, elnök, Torda Helyi Közösség: „Összejön a közösség, és megmutatjuk azt, hogy milyenek voltak a régi szokásaink, hagyományaink. És együtt ünnepeljünk, együtt szórakozunk. Én úgy gondolom azt, hogy ez a mai nap inkább jobban a családi nap itten helyben is, mint a falunap. Hisz ilyenkor már a munkálatok bevégzése után mindenki szabadon tud ünnepelni, főzni, szórakozni.”

Hogy a kukorica kézi betakarítása egykor mennyire is nehéz munka volt, azt már csak az idősebbek tudják. Erre mindig összefogott az egész család.

Ördög Irén, Magyarcsernye: „Amikor hazamentünk, az ember azt se tudta, hogy a jószágot rendezze vagy vacsorázzon is, és aztán volt, hogy nyolc-kilenkor fogtunk hozzá a nagy kocsi kukoricát betenni a kotárkába, vagyis a góréba. Úgyhogy éjfélig valójába hajráztunk, és hát ötkor menni kellett újra. Úgyhogy nem sok volt a pihenő, de hála Istennek kibírtuk.”

A verseny lebonyolítására megőrzött parcellán 13 csapat mérte össze jártasságát a kézi kukoricaszedésben. Bemutatták a hagyományos reggelit is. Ezúttal a fiatalok egy csoportja is csatlakozott az idősebbekhez.

Csernoh Viktor, Torda: „Nem annyira fáradtam ki, ez egy kis rész, de a nagyszülők, azok biztos kifáradhattak, mert őnekik nagyobb részt kellett szedni.”

A tordai határban a legelterjedtebb haszonnövény a kukorica. De lehet, hogy - az utóbbi évek tapasztalata nyomán - ez majd változik a kalászosok és a napraforgó javára.

Dvorák Ede, igazgató, Tordai Földműves Szövetkezet: „A tordai határban merem állítani, hogy olyan 5-5,5 tonna közötti átlagtermésről beszélhetünk. Ez messze van a jótól, messze van a sokéves átlagtól, de a katasztrófától is messze van. Tehát tudok én környéket meg vidéket, ahol ettől sokkal kevesebb is termett. Úgyhogy annyira nem vagyunk elkeseredve. De viszont el vagyunk attól keseredve, hogy mi lesz, hogyha az ilyen évek megfognak ismétlődni.”

A rendezvény fontos hozadéka az, hogy ilyenkor összehozza a faluban élőket, a vidékieket és a határon túli magyarságot is.

Kerekes József, alelnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Fontos, hogy a fiatalok is - igaz, hogy már nem úgy csinálják -, de megtudják, hogy mennyit is szenvedtek azelőtt az emberek azért, hogy betakarítsák a termést. Minden ilyen rendezvény, faluhelyen főleg, nagyon fontos, mert ilyenkor idevonzzuk az elszármazottakat, idevonzzuk a vendégeket, akik szintén megszeretnék tekinteni, hogy is lett ezt csinálva. Mert tudjuk, hogy ma, ebben a rohanó időben ilyenre már az embereknek nincs sok ideje.”

A Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság is fontosnak tartja az ilyen rendezvényeket.

Tóth Zoltán, Tartományi Mezőgazdasági titkárhelyettes: „Ez egy olyan rendezvény, amely a mezőgazdasági munkálatokat, a mezőgazdasági munkát bemutató és népszerűsítő, hagyományápoló rendezvény, amelynek lehet turisztikai vonatkozása is. A tordaiak számára mindenképp az ősökhöz való, a régmúlthoz való ragaszkodást, az erre épülő hagyományok megőrzését és annak átörökítését jelenti.”

Volt kultúrműsor, kézműves foglalkozás a gyerekeknek, főzőverseny, helyi termékek és régi autók bemutatója, gyakorlatoztak a tűzoltók, volt középkori lovagi bemutató is.