Halottak napján gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére
November 2-a a halottak napja a keresztény világban. Ilyenkor az emberek megemlékeznek elhunyt szeretteikről, barátaikról és őseikről, valamint tiszteletet adjanak nekik. Ez a jeles alkalom fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Annak ellenére, hogy Mindenszentek és halottak napja szorosan összefűződik, mégsem összekeverendő. A két nap elkülönítésének célja az volt, hogy a hívek ne csupán az egyházi szentekről, hanem saját halottaikról is megemlékezhessenek egy külön napon - mondta Közügyek című műsorunkban Horváth Ákos, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház káplánja.
„Egy külön dedikált nap azoknak a személyeknek, akik hozzánk közel álltak, akár szeretteink, akár olyan személyek, akik nincsenek az élők sorában. Őket úgy szoktuk definiálni ilyenkor, hogy a tisztuló egyház tagjaira emlékezünk ezen a napon. Ez már egy kicsit szomorúbb nap a Mindenszentekhez képest.”
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Ezt követően fokozatosan terjedt el az a szokás, hogy az emberek ekkor meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, megtisztítják, gyertyát és mécsest gyújtanak, illetve virágokat és koszorúkat visznek. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Szabadkán is ezen az estén a temetők fényárban úsznak, mécsesek és gyertyák világítják meg a sírkerteket.
