Hamvazószerda van
Az egész világon a katolikus templomokban ilyenkor szentmiséken várják a híveket hamvazkodásra, így Vajdaságban is. Hamvazószerda jelöli a húsvét előtti 40 napos nagyböjt kezdetét, ami a hívek számára testi-, lelki rákészülődés a kereszténység legnagyobb ünnepére.
Az egyház előírja, hogy minden nagykorú hívő köteles böjtöt tartani, kivételt képeznek ez alól az idősek, betegek és a várandós anyák. Ettől függetlenül vannak, akik hajlott koruk ellenére is lehetőségeikhez képest tartják a böjtöt.
Sinka Mária, Szabadka: „Mivel már hetven felett vagyok, úgy tartom a böjtöt, hogy megvonom magamtól azokat az ételeket, amelyeket kedvelek. Önmegtartóztatást tanúsítok. Nem eszem húst, többet imádkozom. Szentmiséken részt veszek és igyekszek segíteni a rászoruló embereken.”
A hamvazkodás már az ősi keresztényeknél kezdődött. A hívek alázatosságból és vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Egyházi szertartásként a XII. századtól vált általánossá. A katolikusok az előző évben megszentelt barkát égetik hamuvá, amit a pap megszentel és ezzel a hívek homlokára a szertartás keretében keresztet rajzol a bűnbánat jeléül.
Napjainkra már fellazultak a Nagyböjt szigorú szabályai. Csak hamvazószerdán és nagypénteken van szigorú hústilalom.
Szakály József, plébános, Munkás Jézus templom, Szabadka: „Azzal, hogy testileg böjtölünk, testileg fegyelmet - bizonyos értelemben - kényszerítünk önmagunkra, tulajdonképpen arra teszünk kísérletet, hogy sokkal jobban a lelkiekre figyeljünk és a lelkiekre összpontosítsunk.”
A plébános egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a híveknek a lelki gyakorlatokon is minél gyakrabban részt kell venniük a Nagyböjt időszakában. Erre Szabadkán többször is alkalom nyílik majd az elkövetkező hetekben.
