Hamvazószerda van - Kezdődik a negyvennapos böjt

A farsang lezárultával megkezdődött a keresztény világ egyik legcsendesebb időszaka, amely a lelki megtisztulásról és a húsvétra való felkészülésről szól. A nagyböjt negyven napig tartó lemondásról és befelé fordulásról szól.

Az egyházban ebben az időszakban különösen nagy figyelmet szentelnek a keresztutaknak, az imádságoknak, a gyónásnak és a rászorulók segítésének. A templomban ilyenkor a lila szín dominál, mert a lila a bűnbánatot és lelki komolyságot jelképezi. Ez a szín a miseruhákon, oltárterítőkön és a liturgikus díszítéseken is látható.

Szakály József, esperes-plébános, Topolya: „Elcsendesülésre hív az egyház ilyenkor. Olyan rossz hallgatni és látni, hogy megint tele van báli meghívókkal az internetes világ. A keresztény ember ilyenkor csöndben van. Nem véletlenül van a farsang időszaka arra szánva, hogy mulassunk, jól érezzük magunkat, vidámkodjunk ha tetszik. Ilyenkor viszont csöndnek kellene lenni, hogy megjárjuk azt a lelki sivatagot, amelynek a végén az Úristennel való találkozás, a föltámadt Krisztussal való találkozás oázisa vár minket.”

A keresztény hívők a nagyböjt egyes napjain tartózkodnak a hús fogyasztástól, mérséklik az étkezéseket, valamint önkéntesen lemondanak valami megszokott kényelemről. A fiatalok legtöbbször az édességről vagy a technikai eszközökről mondanak le.

Nyúl Sámuel: „A fiatalok körében a vallásosság, a vallás követés már annyira nem trendi. Talán most kezd egy kicsit visszajönni. Sokan nem tartják szerintem az ilyen böjti dolgokat. Talán ezek a dolgok, amiket megemlítettem a különböző édességek, vagy diétás dolgok azok amik így előnybe jönnek ilyenkor, meg a közösségi média.”

Nagyböjtben régen még a zenélés és a tánc is tilos volt, sok faluban elhallgattak a hangszerek, és egyszerűbb ruhát viseltek az emberek. Gyakori volt a hajnali vagy esti közös ájtatosság. Ezt az időszakot a komolyság, az önfegyelem és a lelki elcsendesedés jellemezte egészen húsvétig.

Klima Döníz, néprajzkutató: „A farsang és a böjt határa az nagyon éles. A hiedelem szerint, vagy a szokás szerint húshagyókedd éjfélkor vagy legkésőbb hamvazószerda délelőttig, amikor megszólal a harang akkor abba kellett hagyni a zenét. Ez egy nagyon szigorú szokásjog volt ugyanis ebben az időszakban, vagy innentől kezdve tilos volt a nótázás, a táncolás, a zenélés. A bálok véget értek.”

Idén húsvét április 5-ére esik, amikor Jézus feltámadását ünneplik a hívek. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a remény és az újrakezdés jelképe.