Hangos szilveszter: rémálom az állatoknak
Az újévet sokan ünnepléssel és tűzijátékkal köszöntik, számtalan állat számára viszont ez nem az öröm, hanem a félelem, a zaj és a bizonytalanság forrása. A hirtelen, erős hanghatások, tűzijátékok, petárdák az állatok ösztöneit bekapcsolják, pánikba esnek, menekülni próbálnak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy egyetlen durranás hatására elszöknek, megsérülnek, vagy akár soha többé nem találnak haza.
A tűzijáték valóban látványos és figyelemfelkeltő, ám a váratlan, éles dörrenések még bennünket, embereket is gyakran megijesztenek. Nem beszélve a petárdákról, amihez nem köthető szinte semmilyen vizuális élmény, viszont még hangosabban robbannak. Ezek az eszközök nemcsak ránk nézve balesetveszélyesek, hanem az állatoknak is komoly rettegést okoznak.
Az állatok hallása jóval kifinomultabb az emberénél, ezért a pirotechnikai eszközök nemcsak zavarják, hanem károsíthatják is a hallószerveiket. Egyetlen petárda hangereje akár 190 decibel is lehet, holott 110-115 decibelnél már az emberi hallás is veszélybe kerülhet.
Amellett, hogy halláskárosodáshoz vezethet, a pirotechnikai eszközök pánikszerű vagy akár epilepsziás rohamot is okozhatnak az állatoknál. A legtöbb esetben ezek használatával menekülésre késztetjük állatainkat. Hegedűs József, állatorvos: „Amikor tudjuk házi kedvencünkről, hogy ilyen, lehet enyhébb fázisa, de amikor már nagyon remeg, bújna, kaparja az ajtót vagy erősebb tünetei vannak, akkor főleg oda kell rá figyelnünk. Ha tudunk, biztosítsunk neki egy nyugodt, csendes, védett helyet, amely zajtól, fénytől védve van. Nálunk például ez a kazánház szokott lenni, az ablakokat is lezárjuk, eloltjuk a villanyt, és esetleg vele lenni, amikor legintenzívebb a petárdázás.”
A szakemberek a házi kedvencek esetében megelőzésként gyógynövénykivonatok beadását is ajánlják, nyugtató hatása miatt leginkább a macskagyökérre esküsznek.
Az ünneplés időszaka alatti zaj a vadon élő állatok és a madarak nyugalmát is megzavarhatja. A hirtelen robbanások miatt a madarak pánikszerűen a sötét égbolt felé repülnek, ahol gyakran akadályoknak ütköznek. Az utakra vagy lakott részekre menekülhetnek, ahol a zavarodottságuk miatt könnyen gépjárművek áldozatává válhatnak. Sihelnik József, titkár, Arcus Környezetvédő Egyesület, Topolya: „Olyan helyeken, település környékén, vannak vizes élőhelyek, és oda beérkeznek éjszakára a vadludak vagy a darvak, azok teljes csapatostul fel tudnak repülni, és ebben az a probléma, hogy nem biztos, hogy tökéletesen visszatalálnak az éjszakázóhelyre. Muszáj nekik sekély vizű éjszakázóhelyeken éjszakázni, az a biztonságos számukra. Olyankor megkeveredhetnek, autók elé vetődhetnek vagy légvezetéknek ütközhetnek. Ez nagy probléma.”
Válasszuk inkább a felelősségteljes szórakozást, ahol a hangos petárdák helyett a biztonságos és csendesebb fényhatásoké a főszerep, így megóvhatjuk saját testi épségünket és állataink nyugalmát is.
