Havas Boldogasszony napját ünnepelték
A szeged-alsóvárosi ferences templom a Havas Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke és nagy zarándok helye volt a bácskaiaknak. Mint minden Mária-ünnep, asszonyi dolog, főként sütéstiltó nap volt a nép körében. Sok népszokás ehhez a naphoz nincs feljegyezve, viszont a búcsúról és az arra való készülődéséről annál több - mesélte a zentai néprajzkutató, Nagy Abonyi Ágnes: „Az természetes volt, hogy akik ott laktak, a búcsúhely, zarándokhely környékén, azok kimeszelték a házaikat, rendbe tették az udvart, és aki a búcsújárókat fogadta, annak is a lelki üdvéért elmondták a búcsúsok az imát, és ez természetes volt. Nem is kértek pénzt a szállásért, ha kaptak is pénzt, azt a koldusoknak adták.”
Vajdaság területén a horgosi templom is ezen a napon ünnepli templomi búcsúját. Emellett a péterváradi tekijai kegytemplom névadója is ez az ünnep. A Havas Boldogasszony elnevezéshez egy legenda is fűződik.
Világos Miklós, moholi plébános: „Azért nevezzük Havas Boldogasszonynak, mert közel száz évvel korábban, Liberius pápa álmot látott, amiben azt kérte a Boldogasszony, hogy építsenek tiszteletére egy templomot Rómában. A helyét is ki fogja jelölni, méghozzá azon a helyen építsék fel ezt a bazilikát, ahol másnap hajnalra havat találnak Rómában. Augusztusban Rómában igen nehéz havat találni, mert nagy a forróság. Másnap reggel, mikor a pápa felébredt, az Esquilinus dombon, a római dombok egyikén mégis volt hó. Ott építették fel ezt a bizonyos bazilikát.”
Ezen a napon, a csodás hóesésre emlékezve fehér virágokat szórnak a Santa Maria Maggiore-bazilika főhomlokzata előtt.
