Hét ifjú presbiter tette le az esküt a református gyülekezetben Hertelendyfalván

Varga Nándor negyvenhat évesen úgy érzi, az idősebb presbiterek mellett kell beletanulni a kötelességekbe, hogy közösen tovább éltessék az egyházat, amit hitvalló őseiktől örököltek.

„Örököltem. Én is konfirmálódtam, a gyerekeimet is úgy oktattam be, mert azelőtt szintén lettek keresztelve, és úgy számítom, hogy ez egy kötelesség, ami engem illet és a családot.” 

Lőcsei Viktor édesapja példáját követve vállalta a presbiteri szolgálatot.

„A döntő az, hogy a régebbi presbiterek már eléggé idősek, és látszik, hogy hiányzik az újítás, mert vannak olyan helyzetek, ahol munkálatokat kell elvégezni, és ide kell egy kicsit a fiatalabb erő.” 

Az egyházi törvény értelmében a presbitérium huszonnégy tagot számlál. Az előző választmányból többen külföldre költöztek vagy már nincsenek az élők sorában, ezért volt szükség újabb presbiterek választására.

Györfi Sándor, gondnok: „Az első feladat, hogy az első presbitergyűlésen kikapják a beosztást, hogy mikor lesznek ügyeletesek. Azután folyamatban lesznek a munkálatok, a tervek. Most a legfrissebb lesz a kirváji ünnepség és az ünnepi istentisztelet, ami lesz szeptember 28-án, a kirváj napján.” 

Az igehirdetést követően Halász Béla, helyi református lelkész ismertette a presbiterek kötelességeit. Beszédében kiemelte, hogy ez nem csak tisztség, inkább szolgálat, amelynek nem könnyű eleget tenni a manapság.

„Gondolom, hogy a presbitereknek egy elsődleges szolgálatuk az kellene hogy legyen, hogy megőrizzék református keresztyén hitünknek a lényegét, hogy megőrizzék az épületeinket, és hogy fennmaradjon a gyülekezet.” 

Az ünnepélyes eskütételt követően a gyülekezeti közösség az ünnepi istentiszteletet a Székely himnusz eléneklésével zárta.