Hogy is van ez a nyugdíjkorhatárral?

Az emelést azzal indokolták, hogy nő a várható élettartam, ami miatt egyre több a nyugdíjas, a rendszer pedig leterhelt, így lépni kellett. Az európai országok többsége követi a példát, és igyekszik megőrizni az érzékeny egyensúlyt. De mi a helyzet Szerbiában? Mi mikor mehetünk nyugdíjba, és hány éven át élvezhetjük majd évtizedeken át tartó munkánk dinárosított gyümölcsét? Összefoglalónkból megtudhatják.

Kezdjük hát az idilli Dániával, ahol a színes házikók előtt vitorlások lengedeznek, az ég kék, a fű zöld, a levegőt harapni lehet, és legfeljebb a kis hableány búslakodik. Meg talán azok, akik csak 70 évesen mennek majd nyugdíjba. A skandináv országban a nyugdíjkorhatár jelenleg 67 év, de 2030-ban ez 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik. A cél, hogy 2040-re elérjék a 70 évet. Dánia 2006 óta a hivatalos nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz köti, és ötévente felülvizsgálja. Most is egy ilyen módosítás történt. A várható átlagéletkor magas Dániában, az Európai Statisztikai Hivatal idei adatai szerint 81,5 év. Gyors számítás: ha 70 évesen mennek nyugdíjba, és 81,5 év a várható koruk, akkor a dánok bő egy évtizeden át lehetnek nyugdíjasok.

Nem egyedi a dánok esete, az elmúlt években számos európai kormány döntött úgy, hogy korhatáremeléssel reagál a várható élettartam növekedésére.

A probléma világos: az orvostudomány fejlődésével, az életkörülmények javulásával egyre magasabb a várható életkor Európában. Ez azt jelenti, hogy több a nyugdíjas korú ember, vagyis a nyugdíjalapba befolyó pénzt egyre több felhasználó között kell elosztani. Ennek eredményeként a nyugdíjak összege csökken, a nyugdíjbiztosítási rendszerek pedig leterheltek. A megoldás vagy a járulékok emelése, ami megint csak az emberek zsebéből veszi ki a pénzt, vagy a nyugdíjkorhatár növelése, vagyis a nyugdíjasok számának csökkentése.

Az EU-ban az átlagos nyugdíjkorhatár jelenleg a férfiak esetében 64,7, a nőknél 63,8 év.

Három északi országban, Dánia mellett Norvégiában és Izlandon a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, mind a férfiak, mind a nők esetében 67 év. A korhatár több más országban is 65 év felett van, egyebek mellett Hollandiában, Németországban és Portugáliában. 65 éves nyugdíjkorhatárt alkalmaz Ausztria, Lengyelország, Románia, Magyarország, Horvátország, Svájc, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Ciprus is. Legfiatalabb korban Máltán, Szlovákiában, Szlovéniában, Görögországban és Luxemburgban mehetnek nyugdíjba az emberek, ezekben az országokban 62-63 év a határ.

Persze érdemes azt is megnéznünk, melyik országban, meddig élnek az emberek. Bár a covid-időszak hozott egy átmeneti visszaesést, az adatok mostanra stabilizálódtak. Az uniós átlag 80,1 év. Az élen Lichtenstein áll, ahol 84 év az átlagéletkor, majd Spanyolország és a skandináv országok jönnek. Olaszország, Németország, Franciaország, Ausztria is az átlag fölött van. 10 ország azonban lefelé húzza a statisztikát. Ezek között van Magyarország is, ahol az EU-s statisztika szerint 74,1 év az átlag. A számokat főként a közép-kelet európai országok húzzák le, Románia, Bulgária, Lettország, Szlovákia is a sereghajtók között van.

Európai körutunk után pedig érkezzünk meg Szerbiába. Nálunk 2025 január elsejétől a nők 63 év és 10 hónapos korukban kérhetik a öregségi nyugdíjat, a férfiak esetében a korhatár továbbra is 65 év. Demeter Verona, nyugdíjas: „Az emberek szegények, mire oda kerülnek, hogy majd nyugdíjba mennek, sajnos, addigra némelyik már meg sem éri, mert meghal. Szerintem az volna a legjobb, mint azelőtt is, hogy legalább 50, mondjuk maximum 60 év, és mehetnének nyugdíjba. A fiataloknak meg fölszabadítani a munkahelyet.”

Csökkentés nincs tervben, a növelés azonban évről évre zajlik, igaz, csak a nők esetében. Az ő korhatárukon minden évben emelnek két hónapot. Erre azért van szükség, hogy 2032-re a nők korhatárfeltétele kiegyenlítődjön a férfiakéval.

De mi lesz ez után? Az uniós trendet követve Szerbiában is tovább emelkedik majd a korhatár? Gordana Matković, egyetemi tanár: „Mondhatom, hogy jelenleg a maximumra emeltük a korhatárt, nem kell tovább mennünk, de ez nem jelenti azt, hogy így is marad 2032 után. Emiatt próbálok ahhoz ragaszkodni, hogy határozzunk meg mutatókat, melyeket követhetünk, és amelyek alapján időben gondolkodhatunk annak érdekében, hogy fenntartható legyen a nyugdíjbiztosítási rendszerünk.”

Tegyünk még említést a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságról is. Férfiak és nők esetében is 40 munkaév és legalább 60 éves életkor szükséges. A korkedvezményes nyugdíjat a 65 év, illetve 63 év 10 hónap betöltéséig minden hiányzó hónap után 0,34%-kal csökkentik, azzal, hogy a csökkentés nem haladhatja meg a 20,4%-ot.

És hogy mi a helyzet nálunk a várható életkorral? A Köztársasági Statisztikai Intézet 2023-ra vonatkozó adatai szerint 76,3 év a lakosság átlagos várható élettartama. A nők esetében ez 78,7 év, a férfiaknál 73,9. Ez pedig azt jelenti, hogy a nők átlagosan 13-14 éven át élvezhetik nyugdíjas éveiket, míg a férfiaknak átlagban 9 évük van arra, hogy az állam terhére lubickoljanak. Ha pedig a matek nem csal, megállapíthatjuk, hogy Szerbiában legalább annyira jó a helyzet, mint Dániában. Leszámítva a színes házikók, a lengedező vitorlások, a harapni való levegő hiányát és miegymást…