Hogyan terjed a majomhimlő és melyek a tünetei?
Ez a rendkívül fertőző betegség eddig legalább 450 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Két évvel ezelőtt a majomhimlő 100 országban volt jelen, köztük Európában, Szerbiában is, de a terjedését a veszélyeztetett csoportok védőoltása megállította. A majomhimlőt a feketehimlővel azonos víruscsalád egyik tagja okozza, bár a majomhimlő sokkal kevésbé súlyos. A szakértők szerint viszonylag kicsi az esélye annak, hogy valaki majomhimlővel fertőződjön meg. A betegség leginkább a közép- és nyugat-afrikai országok távoli részein, a trópusi esőerdők közelében fordul elő. Ezekben a régiókban évente több ezer fertőzés és több száz halálozás történik, és a 15 év alatti gyermekeket érinti a legsúlyosabban. Különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban vannak jelen, a betegséget pedig az utóbbi időben Burundiban, Ruandában, Ugandában és Kenyában is észlelték, ahol egyébként nem honos. A majomhimlőnek két fő típusa van. Az első gyakran súlyosabb, és éppen ez az, ami évtizedek óta szórványosan terjed a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
A korábbi, 2022-ben kihirdetett közegészségügyi veszélyhelyzetet azonban egy viszonylag enyhébb második forma okozta. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt egy évben fertőzöttek közül sokan egy új, súlyosabb típusú majomhimlőt kaptak, amely könnyebben terjed, és súlyosabb betegséget okoz. Az Afrikai Betegség-ellenőrzési és -megelőzési Központ szerint 2024 elejétől július végéig több mint 14 500 fertőzés történt, valamint több mint 450 haláleset. Ez 2023 azonos időszakához képest 160 százalékos növekedést jelent a fertőzések és 19 százalékos növekedést a halálozások számában.
A kezdeti tünetek láz, fejfájás, duzzanat, hátfájás, izomfájdalom és általános rossz közérzet. Amikor a testhőmérséklet csökken, kiütések léphetnek fel. Gyakran először az arcon, majd a test más részein, leggyakrabban a tenyéren és a talpon. A kiütés, amely rendkívül viszkető lehet, megváltozik, és különböző szakaszokon megy keresztül, mielőtt végül varasodást hoz létre, amely később leesik. Az elváltozások hegeket hagyhatnak. A fertőzés általában magától elmúlik, és 14-21 napig tart.
A majomhimlő fertőzött személlyel való szoros érintkezés útján terjedhet. Ennek többféle módja van. A vírus bejuthat a szervezetbe a sérült bőr érintésével, a légutakon keresztül beszélgetés közben, valamint a szem, az orr vagy a száj megérintésével és szex közbeni érintkezés útján is. Fertőzött állatokon, például majmokon, patkányokon és mókusokon keresztül is terjedhet. Szennyezett tárgyakkal, például ágyneművel, ruházattal és törölközővel is továbbítható.
A 2022-es járvány idején a vírus főként szexuális úton terjedt. A Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi járványait szintén a szexuális érintkezés és a szoros érintkezés egyéb formái okozzák. A vírusos esetek többsége enyhe, némileg hasonlít a bárányhimlőhöz, és néhány héten belül magától megszűnik. Azonban súlyosabb szövődmények is felléphetnek és a betegség halálos is lehet. A halálozási arány egyébként viszonylag magas, 100 fertőzöttből általában 4 hal bele a betegségbe. A gyermekek különösen sebezhetőek lehetnek, mert immunrendszerük még nincs teljesen kifejlődve, és a világ legszegényebb részein tapasztalható élelmiszerhiány még nehezebbé teszi a küzdelmet. Az egyik ok, amiért a gyerekek veszélyeztetettek az, hogy nem jutnak hozzá a több mint négy évtizede megszűnt kanyaró elleni oltáshoz sem, amely némi védelmet nyújt. Bárki, akinek legyengült az immunrendszere, szintén veszélyben lehet, és aggodalomra ad okot, hogy a terhes nők is ebbe a csoportba tartoznak.
A majomhimlőre nincs specifikus gyógymód, de a járványok megállíthatók a fertőzés megelőzésével. A feketehimlő elleni oltás 85 százalékban hatékonynak bizonyult a majomhimlő megelőzésében, és alkalmanként még mindig használják erre a célra. Általában csak a fertőzés kockázatának kitett személyek vagy azok kapják meg, akik szoros kapcsolatban álltak egy fertőzött személlyel. Nagy aggodalomra ad okot azonban, hogy nincs elég pénz az oltásokra, hogy mindenkihez eljusson, akinek szüksége van rá. A WHO a közelmúltban sürgősségi használatra kért vakcinákat a gyógyszergyártóktól, még akkor is, ha azok hivatalosan nem engedélyezettek.
Az egyik jótanács mindenképpen az, hogy kerüljük a fertőzöttekkel való szoros érintkezést, és rendszeresen mossunk kezet szappannal és vízzel, különösen, ha a vírust a közösségünkben regisztrálták. A majomhimlős betegeknek el kell szigetelődniük másoktól, amíg minden bőrelváltozásuk el nem múlik.
A vírust egyébként először fogságban tartott majmokban azonosították, és 1970 óta 10 afrikai országban jelentettek szórványos járványokat. 2003-ban járvány tört ki az Egyesült Államokban, ez volt az első eset, hogy ezt a betegséget Afrikán kívül regisztrálták. A betegek prérikutyákkal való szoros érintkezés útján kapták el ezt a betegséget, amelyek az országba importált különféle kisemlősöktől kapták el a fertőzést. Összesen 81 esetet regisztráltak, de egyik sem vezetett halálhoz. 2017-ben Nigériában az eddigi legnagyobb járvány tört ki, mintegy 40 évvel azután, hogy az országban utoljára igazolt majomhimlő eset volt. 172 majomhimlő gyanús esetet regisztráltak akkor, és az áldozatok 75 százaléka 21 és 40 év közötti férfi volt.
