Hristos se rodi!
A Julianus-naptár követői karácsony napján Mir Božji, Hristos se rodi! vagyis Krisztus megszületett! szavakkal köszöntik egymást, amire a válasz a Vaistinu se rodi!, vagyis Valóban megszületett! A hívek így köszöntik egymást egészen január 18-ig.
Karácsony napján nem minden hívő látogat el a templomba, egyesek inkább otthon maradnak és izgatottan várják az első vendég érkezését. Nekik jobb lábbal kell a házigazda küszöbét átlépniük, hiszen így érheti csak szerencse a házat a következő évre. A hagyományok szerint karácsony napján nem szabad veszekedni, és a haragban állóknak is ki kell békülniük.
Ma ünneplik az ortodox keresztények a karácsonyt, eltérve a nyugati keresztény egyházak december 25-i karácsonyától. Ugyanis a pravoszláv egyházak többsége a Julián-naptárat követi, amely 13 nappal van eltolódva a Gergely-naptárhoz képest. Ezért esik az ortodox karácsony január 7-re, amely megfelel a december 25-i dátumnak, a régi naptár szerint. Az ünnep különleges szertartásai, hagyományai és ételei mély vallási és kulturális jelentéssel bírnak.
Az ortodox karácsonyt, csakúgy, mint a Gergely-naptár szerinti karácsonyt, böjt előzi meg, ez idő alatt könnyű, húsmentes ételeket kell enni és alkoholt sem lenne szabad fogyasztani. Szentestén még mindig a böjti ételeké a főszerep: savanyított káposzta, kompót, hal és leves kerül leginkább az asztalra. Ilyenkor gabonából, rizsből készült kásaszerű ételt is fogyasztanak, amihez mézet, magvakat és aszalt gyümölcsöket kevernek.
Január 7-én a böjtöt bőséges lakoma váltja fel. Malac- vagy libapecsenyét sütnek, zsíros, gazdag, tápláló fogásokat fogyasztanak. A háziasszonyok úgynevezett csesznicát, azaz ünnepi kalácsot is készítenek, diós, édes formában vagy sós pogácsaként, amibe a gazdag év reményében aszalt gyümölcsöt, terményeket vagy aprópénzt rejtenek. Egyes családok az ünnepi tölgyfából is tesznek bele egy darabot, amitől egészséget várnak a családjuknak.
A világ különböző pontjain élő ortodox keresztények karácsonyi szokásai eltérhetnek, az azonban mindenhol megegyezik, hogy a hangsúly a közösen eltöltött időn van, és nem az ajándékozáson.
Az ortodox hívek Szerbiában január 14-én ünneplik a kiskarácsonyt, azaz az Újév napját. Az ünnepi időszak utolsó pontja január 18-a, a kereszt napja, vagyis a Krstovdan. A hiedelmek szerint a négy égtájból érkező szelek ezen a napon keresztezik egymást.






