Idén ünnepli tízéves fennállását a magyarországi Migrációkutató Intézet
A résztvevőket a Migrációkutató Intézet igazgatója köszöntötte. Dezső Tamás elmondta, az intézet 2015 szeptemberében kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a különböző tudományterületek eredményeinek összegzésével segítsen megérteni a migrációs jelenségeket, különös tekintettel az Európát érintő bevándorlásra. Az igazgató arról is beszélt, hogy mit jelentett akkor és még ma is Magyarországnak a határzár. „A határzárnak köszönhetően nincsenek olyan problémáink, mint a nyugat-európai partnereinknek. Nincsenek menekülttáborok és migránstáborok, nincsenek migránsközösségek Magyarországon. Nincs gondunk a biztonsággal és a terrorizmussal Magyarországon.”
A Migrációkutató Intézet a Mathias Corvinus Collegium berkein belül működik. Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese köszöntő beszédében arról beszélt, hogy miért alakult meg az intézet tíz évvel ezelőtt, amikor Magyarország déli határainál megjelentek a bevándorlók. „Azt hamar érzékelte mindenki, hogy ez az illegális migrációs téma valami nagyobb Magyarországnál, nagyobb a környező országoknál, ez egy európai szintű stratégiai jövőt alkotó kérdés, aminek nem elég az, hogyha szervezünk egy kutatócsoportot, nem elég az, hogyha írunk néhány publikációt, nem elég az, hogyha tartunk egy kurzust róla. Itt valami hosszútávú, eredményre vezető, stratégiai gondolkodást felmutató közösségre van szükségünk. Elemzőkre, kommunikációs felületre, arculatra. Ez minden, amit a Migrációkutató Intézet jelent és megmutat számunkra.”
A konferencia keretében az elsők között tartott előadást a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Dr. Pásztor Bálint bemutatta a jelenlévőknek, hogy 2015-től napjainkig mit éltek át a szerbiai, szűkebb értelemben pedig a vajdasági magyar határ menti települések lakói a migránshullám alatt. A politikus kiemelte, az évek során pártjuk folyamatosan követelte a szerb kormánytól a helyzet megoldását. „A tatárjárást, a törökdúlást és a 40-es évek atrocitásait - amelyek nagyon komoly véráldozattal jártak - követően ez a nyolc esztendő volt a mi nemzeti közösségünk számára, és úgy egyáltalán a vajdasági lakosok számára a legnagyobb megpróbáltatásokat hozó időszak. Nemcsak Magyarkanizsán volt ez tapasztalható, hanem Horgoson, Szabadkán, Palicson, de Nyugat-Bácska településein is, tehát Zombor környékén, a városban és a falvakban is, Észak-Bánát településein is, a Tisza túloldalán Törökkanizsa községben, Majdányon, Rábén, Oroszlámoson.”
A kétnapos rendezvényen magyarországi és külföldi kutatók, politikusok és szakértők tartanak előadásokat a témában.
