„...jó drága a cigaretta, de nem is baj”

Ismét megdrágult a cigaretta Szerbiában, egy dobozért akár 650 dinárt is fizethetnek a dohányosok. Az árkorrekció oka a jövedéki adó 1,71 dináros emelése. Idén még egyszer drágul majd a cigaretta, várhatóan júliusban. A jövedéki- és más egyéb adók emelése miatt egyelőre a zentai Japan Tobacco International cég dohánytermékei drágultak, de a következő napokban valószínűleg más vállalatok is emelik majd a cigarettaárakat.

Egyelőre csak a zentai dohánygyár termékeinek ára emelkedett, a többi gyártó cigarettái még régi áron vásárolhatók meg. A dohányosok nem örülnek a drágulásnak, azok viszont igen, akik már leszoktak róla.

Magda Kristin:
„- Most már túlzásba viszik. Szerintem ez túlzás. Ez már sok.
- Mennyibe kerül az a cigaretta, amit ön szív?
- 340 dinárba.
- Akkor havonta mennyit költ cigire?
- Nem sokat. Talán öt szálat szívok el naponta.”

Bata Gyula:

„- Mit gondol? Sok pénzt megspórol azzal, hogy nem dohányzik?
- Hú, nagyon sokat. Épp most néztem, hogy jó drága a cigaretta, de nem is baj, hogy ilyen drága, mert ugye nem túl egészséges.”

Aladics Andrea, ludasi üzlettulajdonos elmondta, hogy a standard csomagolású cigi drágult 10 dinárral, a szlim-csomagolású viszont 20-szal.

„- Várható-e, hogy esetleg ennek hatására kevesebbet dohányoznak majd a dohányosok?
- Gondolom, hogy nem. Ez nem annak a függvénye. Ez 10-20 dinár, attól erősebb a dohányosok igénye arra, hogy rágyújtsanak.”

A dohányzás egyébként rendkívül káros az egészségre, ennek ellenére mégis sokan dohányoznak. De mit tartalmaz egy szál cigaretta, és hogyan hat a szervezetre? A többi között erről beszélt dr. Pajor Margit, általános szakorvos a Pannon Televízió Szubjektív című műsorában. Azt mondta, a nikotin felelős a függőség kialakulásáért, az égés során pedig több tíz, de akár száz fajta bomlástermék is felszabadulhat.

„Ezek között legelső sorban és legnagyobb negatív hatása van mondjuk a szén-monoxidnak, ezenkívül a kátránynak, de nagyon sok cianidot, nitrogén-dioxidot, ólmot, higanyt, arzént is tartalmaz a cigaretta füstje, amelyek viszont már egyértelműen a káros hatást és a tüdőszövet károsodását alakítják ki.”

Dr. Pajor Margit hozzátette, a füstöt leszívva, az összes káros anyag a tüdőbe jut. A nikotin a vérbe kerül és a vérrel eljut az agyba, és ott fejti ki a hatását, azaz okoz függőséget. Jellemzően a lakosság szegényebb rétege dohányzik többet - emelte ki a szakorvos. Azt is elmondta, a dohányzás számos betegség kialakulásának kockázati tényezője, ide tartoznak a tüdőbetegségek, akár rosszindulatú daganatok is jelentkezhetnek, ami már a szájüregtől indulhat, ilyen az ajakrák, gégerák és a tüdőrák, de a szervezetben hasnyálmirigy- és húgyhólyagrák is kialakulhat.