Juhásztalálkozó volt Magyarkanizsán

A szépen rendezett vásártéren több mint ötven bográcsban rotyogott az étel, a szervezők a látogatókat is finom falatokkal és hűs italokkal várták. Kálmán József ilonafalusi juhtenyésztő ezúttal a bogrács körül szorgoskodott.

Kálmán József, juhtenyésztő, Ilonafalu: „Legelőször só, bors, hagyma, vöröshagyma, egy kis erős paprika, és így főzögetjük.”

A birkanyíró verseny előtt a kelebiai Kasza Csongor tartott látványos bemutatót másfél éves angol border collie terelőkutyájával.

Kasza Csongor, mezőgazdasági termelő, Kelebia: „Ők híresek arról, hogy nagyon könnyen taníthatók és intelligensek, szép fokozatosan kell hozzászoktatni a birkákhoz, és az alapösztönöket kihasználva kell megtanítani azokra a mozgásokra, amikre birkaőrzés vagy terelés közben nekünk szükségünk van.”

A kézi birkanyírásra heten jelentkeztek, közöttük két hölgy is. Az első két birkát leggyorsabban Üveges Lajos nyírta meg, aki már négy évtizede foglalkozik ezzel: „Tudni tudok nyírni géppel is, de az az igazság, hogy nincs gépem, nekem ez a kézi jobban bejön.”

A juhásztalálkozót egyre több előírás köti bizonyos feltételekhez, ezért is kellett beköltöztetni a magyarkanizsai vásártérre, pedig a juhtenyésztés fellegvára éppen Ilonafaluban van. Balázs Tibor, elnök, Kapitány-réti Juhászok Egyesülete, Magyarkanizsa: „Egyre többen vágnak bele, mert tudjuk, hogy ez az agrárágazat minden szinten haldoklik. Most elhúzták a mézesmadzagot előttünk a 7 ezer dináros támogatással, az állam, meg a 2 ezer dinár a vágóbárányra, de már most az is egyre akadozik.”

Ettől függetlenül a fiatal gazdálkodók is kezdenek átállni a juhtenyésztésre, és amíg lesz juh, addig talán lesznek a mostanihoz hasonló juhásztalálkozók is.