A kávézás sem olyan, mint régen
A tőzsdeszakértők szerint a kávé világpiaci ára folyamatosan emelkedik már tíz éve. A szakemberek azt állítják, ennek oka részben a klímaváltozás, részben a vámok emelkedése, valamint a monopóliumok. A jobb minőségű, 200 grammos őrölt kávé nemrég még 300 dinárba került, most legalább 400 dinár.
Szerbiában a legtöbb kávé Brazíliából és Kolumbiából, másrészt Vietnámból és Indonéziából érkezik. A kávé folyamatos áremelkedése miatt vannak, akik már le is mondtak a napi feketéről.
Nevena Kovačević:
„- Kávét nem iszom, még azt a reggeli kávét sem, már fél éve.
- Egyáltalán nem iszik kávét?
- Egyáltalán nem.”
Matković Mária:
„- Csak egyet iszom, a fiam viszont sokat. Én csak egyet.
- Azt tudja-e, most mennyibe kerül tíz deka kávé?
- Átlagban olyan 180 dinár körül, 200 dinár körül, igen.”
A balkáni országok közül Szerbiában isszák az emberek a legtöbb kávét.
A hivatalos statisztikai adatok szerint minden szerbiai polgár évente nagyjából 4,5 kilogrammnyi kávét fogyaszt el. Egyébként az őrölt, pörkölt kávé 200 grammos kiszerelésben a szabadkai és környékbeli üzletekben nagyjából 350 és 450 dinár között van.
A vásárlók többsége az őrölt kávét, valamint a tasakos instant kávét veszi. Az üzlettulajdonosok azt mondták, az áremelkedés ellenére töretlen a kávé iránti kereslet. Aladics Andrea, üzlettulajdonos, Ludas: „A tavalyi évhez viszonyítva az őrölt kávénak az ára fölfelé haladt, 15-20 százalékra tudom saccolni az árváltozást.”
Branislav Jorgić tőzsdei elemző szerint az elkövetkező időszakban további áremelések is lehetségesek a kávé esetében, de újabb nagyobb drágulásra vagy éppen árcsökkenésre csak jövőre kell számítani, amikor kiderül, hogy mekkora lesz a 2025-ös kávétermés. Azt is megjegyezte, hogy Szerbiában jelenleg egyetlen gyártó birtokolja a szerbiai kávépiac mintegy 70 százalékát, ami szerinte egyértelmű monopóliumot jelent. „Amikor a szerbiai kávéfeldolgozásról beszélünk, monopólium van. És ha már a kávé forgalmazásáról beszélünk, ott is monopóliumok vannak. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy egy vagy két-három hónapja a szerb kormány vizsgálatot indított az élelmiszerek kiskereskedelmi láncokon belüli áregyeztetéseivel kapcsolatban. A szerbiai kiskereskedelmi láncok esetében nagyon alacsony a konkurencia. Ha ezt tudnánk javítani, akkor befolyásolhatnánk a kávé kedvezőbb árát a hazai piacon.”
Az elmúlt évek kávé-áremelkedése a megnövekedett fogyasztásnak, de a főbb termelő országok klímaváltozásának is tulajdonítható, valamint a szállítási költségek emelkedése is hozzájárult ehhez.
