Kezdődik a ramadán

Csütörtökön megkezdődik az iszlám hívők szokásos éves böjti időszaka, a ramadán: a muzulmán holdnaptár kilencedik hónapja a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik. Az iszlám mintegy 1,5 milliárd követőjével – a Föld népességének 23 százalékával – a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása. Öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt azért esik a ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki ekkor a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám szerint ramadánkor a pokol kapui zárva vannak, a démonok le vannak láncolva, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. A böjt elsődleges célja, hogy a muzulmánok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, növekedjék türelmük és akaraterejük, amellyel legyőzik testi vágyaikat. A rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka, ehhez fűződik ugyanis az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: a próféta ebben a hónapban aratta első katonai győzelmét ellenfelei felett, és ekkor hódította meg Mekkát is. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén hithű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is, így egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát - egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, kevésbé szerencsés országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. Ramadán idején mindenki igyekszik napkelte előtt felkelni és enni - ezt hívják szuhurnak. Az élet az éjszakai órákban élénkül meg: napszálltakor kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közötti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Kadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon. (MTI)