Ki volt Szerbia első sorozatgyilkosa?

Gyarmati A. Simon vegyész írt róla könyvet, amelynek a bemutatóját tegnap este a nagybecskereki Városi Múzeumban tartottak meg.

A 19. század végén és a 20. század elején Bánátban elszaporodott a méregkeverők száma. E tevékenységnek az egyik legsikeresebb képviselője pedig a dél-bánáti Ana Draksin volt.

Hozzá fordultak azok, akiknek valamilyen problémája volt otthon, ő pedig a „bájitalával” segített rajtuk. Az pedig valójában feloldott patkányméreg volt. Azzal kísérte ki látogatóit, hogy „add csak ezt neki és nyolc nap múlva már semmi gondod nem lesz”.

Gyarmati A. Simon, vegyész: „Olyan időben élt, amikor a törvényszéki orvostan nem érte el a mostani fejlettségi fokát és a miatt tehette azt, amit tett. Különösen az olyan elhagyott falvakban, ahol az orvosok nem rendelkeztek megfelelő képesítéssel a mérgezések terén. Nem Baba Anujka volt az egyetlen bánáti méregkeverő. Van belőlük elég. Van egy olyan példa is, hogy egy orosz orvos, aki a forradalom után érkezett ide, a halál okát bélgyulladásként tüntette fel, a valóságban pedig egy súlyos mérgezésről volt szó.”

Baba Anujka három gyilkosság miatt 1929-ben Pancsován került bíróság elé. Közel kilencven évesen elítélték, mégsem börtönben halt meg.

Gyarmati A. Simon, vegyész: „Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, egy idő után megkegyelmeztek neki, visszatért a falujába, ahol a fia várta be. Egyes adatok szerint ő folytatta a „munkáját”. Természetesen már utolérte a kora is. A halálának az oka a dokumentumok szerint a szenilitás volt.”

A könyvbemutatót a Vékony a határ a gyógyszer és a méreg között címmel megrendezett kiállítás keretében tartották meg. Ugyanis sokszor nem is tudjuk, hogy az, ami gyógyít, az egyúttal mérgez is.

Jelena Manojlović, kurátor: „A röntgen kihagyhatatlan a diagnózisban. Nagyon jelentős és fontos, mert hozzájárul a betegségek korai kiszűréséhez. Tehát nélküle nem lehet. A röntgensugarakat a felfedezése után tömegesen használták. Az embereknek érdekes volt. Egyes fényképész üzletekben is voltak, hogy az emberek a saját testük belsejét is fényképezhessék. Abban az időben nem ismerték annak a káros hatását.”

Újabban a botox az, ami elterjedt a gyógyászatban és a szépségiparban. Viszont a túlzott és ellenőrizetlen használata súlyos következményekkel járhat. Egy gyűszűnyi Clostridium botulinum vagyis botox elegendő ahhoz, hogy lemérgezzenek vele akár egy Belgrád nagyságú várost.