Kisebbségi nyelvhasználat az oktatásban
Az eseményt a Balkáni Tanulmányok Intézete és az Oslói Egyetem szervezte. Ez a tanácskozás egy nemzetközi projektum része, amely a norvég kutatói tanács támogatásával jött létre.
Számukra vonzók voltak a többnyelvű régiók, mint például Vajdaság és Erdély, így jutottak be a szerbiai kutatók ebbe a programba.
A tanácskozás első napján az előadók azt elemezték, milyen kihívásokkal, problémákkal és nehézségekkel szembesül a kisebbségi nyelvek használata. Arról is szó volt, milyen lehetőségek és perspektívák nyílhatnak meg előttük a jövőben. Felvetődött a kérdés, lehet-e ma a kisebbségi nyelvre gazdasági tőkeként tekinteni.
Marija Mandić, moderátor: "Szeretnénk a múlt példáira is visszatérni, amikor a többségi nép még többnyelvű volt. Úgy véljük, hogy az újabb időkben csak a nemzeti kisebbségek beszélnek több nyelven. Valamiképpen olyan oktatási modellekről szeretnénk gondolkodni, amelyek a kisebbségi és a többségi népeket is többnyelvűvé tehetnék, legalább a környezetnyelvek tekintetében. Mondjuk, ez az egyik kihívás."
A tanácskozás résztvevői pénteken a kisebbségi irodalommal és a műfordítással foglalkoznak majd. Az előadók között lesz Marko Čudić, a belgrádi Hungarológiai Tanszék vezetője is.
"A folyóiratkultúrával foglalkozom mostanában, és az Ex-Symposion veszprémi folyóiratról fogok beszélni, mint az Új Symposion egyfajta, hát lehetne azt mondani, hogy folytonossága, folytonosságát ápoló folyóiratról. Bár más kontextusban, más körülmények között alakult. Az alapítók Bozsik Péter és Ladányi István innen menekültek valamikor a 90-es évek elején, a mozgósítások miatt."
A délelőtti előadásokat mindkét napon a Szabadegyetemen tartják, délután pedig kerekasztal-beszélgetést szerveznek a szabadkai Városi Könyvtárban, ahol pénteken Várady Tibor, akadémikus lesz a díszvendég.
