Koszorúzás és kegyeletadás a csantavéri emléktáblánál
53 ártatlan személy, köztük földművesek, kőfaragók, háztartásbeliek, akiket 1944-ben végeztek ki Csantavéren a bevonuló partizánok.
Agyánszki Máté, történész: „Ahogy közeledtünk a második világháború vége felé, úgy Csantavérhez is egyre közelebb került a front, ahogy a magyar hatóságok elhagyták, megérkeznek a partizán szerb alakulatok. Egy új világ köszöntött be, sokkal véresebb, sokkal ridegebb, sokkal szörnyűbb igazságot ismertek meg a csantavériek. Csantavéren több mint 50 áldozata van a '44 végi és a '45 elejei vérengzéseknek. Tulajdonképpen véráldozatot kellett hozni a partizán szerb alakulatok szemében, azokért a dolgokért, amiket a magyar csendőr és honvéd alakulatok elkövettek a korábbi években, ugye a szerb lakosság kárára.”
A közös imát és kultúrműsort követően az emléktáblánál koszorút helyeztek a VMSZ, az MNT, Szabadka Város Önkormányzatának és Csantavér helyi közösségének a képviselői is.
A hozzátartozók nevében Kozma Boldizsár helyezte el az emlékezés virágát, akinek édesapja neve szerepel az áldozatok névsorában.
„Falusi módon miskároló volt, összejárta Észak-Vajdaságot, barátai voltak Kliszától Orahovóig, mindenfelé. Uralta az Észak-Bácskát. Lóval, kocsival mentek, néha három napig nem jöttek haza, mert annyi volt a munka. Az öt gyerekről kellett gondolkodni, és aztán egyszer elvágták az élet fonalát.”
Idén tizedik éve emlékezhetnek meg méltó körülmények között az áldozatokról a csantavériek.
Góli Csilla, alpolgármester, Szabadka: „2013-ban megtörtént a történelmi megbékélés Magyarország és Szerbia között, és mindkét nemzet felvállalta a bűnösségét azokban a tettekben, amik 1942-ben, majd 1944-ben történtek, erre egy válasz volt, hogy 2014-ben a településeken el tudtak helyezni ezekhez a márványlapokhoz hasonló emlékműveket.”
Az emléktábla kihelyezése akkoriban Szabadka Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósult meg.
