A közös emlékezés az, ami összeköti a magyarságot
Világszerte az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik a magyarság, így Szabadkán is. Elválaszthatnak bennünket földrészek, országhatárok, de a közös emlékezés az, ami a mai napon szellemi szempontból összeköti a magyarságot - hangzott el a Jadran Színpadon a vajdasági magyar közösség központi megemlékezésén az évfordulón.
Megtiszteltetés a határon túl, Szabadkán részt venni egy megemlékezésen, amely az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szól, hiszen a határokon túl nap mint nap tenni kell a megmaradásért, minden egyes nap egy harc - így kezdte ünnepi beszédét Csepreghy Nándor magyar miniszterhelyettes a szabadkai megemlékezésen. Majd egyebek között a következőket mondta: „1956. október 23-án az egész világnak kiáltottunk, nem rab nép a magyar, soha nem volt és nem is lesz. Október 23-án mától kezdve azt is ki kell mondanunk, Európa nem eladó, a nemzeti értékeink nem eladók, a 2000 éves történelmünk szintén nem eladó. Október 23-a legfontosabb üzenete számunkra, hogy van, ami sohasem változik, mi magyarok a szabadság népe vagyunk, ahogyan voltunk 56-ban és maradunk ma is. Maradunk, akik voltunk, szabad magyarok, szabad nemzetekből álló keresztény Európában.”
A miniszterhelyettes hozzátette, a magyarok szabadok akarnak lenni. Úgy tűnhet, a szabadság jelenleg nincs veszélyben, azonban Európában könnyedén olyan helyzet adódhat, amely veszélyezteti a szabadságot. Összefogással, összekapaszkodással azonban sikerülhet legyőzni a régió kihívásait - emelte ki Csepreghy Nándor.
Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvéből vett idézettel kezdte ünnepi beszédét Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint nincs mit szégyellnie a magyar nemzetnek, mert vérrel, verítékkel szerezte vissza becsületét két diktatúra után. Elmondta, elfogadhatatlan, hogy vannak olyan közszereplők, akik még ma is ellenforradalomként ítélik meg 1956-ot. A 21. századi Európa nem akarja tudomásul venni '56 erőfeszítéseit, új fogalmakat kreál, demokrácia-deficitről és a szolidaritás hiányáról beszél - tette hozzá a VMSZ elnöke. Beszédében azt mondta: „A magyar nemzethez tartozik az, aki magát oda tartozónak tartja. Bennünket, vajdasági magyarokat ez tartott meg a legnehezebb időkben is, akkor is, amikor az '56-os hazaáruló ideológia követői a nemzetrészeket kívánták egymás ellen fordítani 2004-ben és most is, amikor annyival előbbre valónak tekintik az afrikai migránsok befogadását, hogy politikai témájukká teszik, mondván, probléma a határon túli magyarok szavazati joga.”
A beszédek után a Jadran Színpadon a Budapest, vérfürdőváros című darabot láthatta a közönség.
