A külhoni magyar elektronikus média története című kötetet mutatták be Palicson

A külhoni magyar elektronikus média története című kötetet mutatták be Palicson szerdán. A rendezvényen elhangzott, hogy a kötet hidat képez a múlt és a jelen között.

A külhoni magyar elektronikus média története című könyv és az annak alapját adó életinterjúk a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Pannónia Alapítvány projektjének keretében született. A vállalás az 1989 utáni határon túli magyar televíziózás és rádiózás történetét, jelenlegi helyzetét mutatja be a közzétett kordokumentumokon keresztül. Az elkészült életútinterjúkban nemcsak az elektronikus média meghatározó szereplőinek szakmai életpályája és a média helyzete rajzolódik ki a Kárpát-medencében, hanem személyes történeteiken keresztül megismerhetővé, kutathatóvá válik a szomszédos országok magyarságának múltbéli és jelenlegi helyzete. 

Meszleny László, a magyar Médiatanács tagja köszöntőbeszédében elmondta, hasonló körülmények uralkodtak a külhoni területeken, hiszen hol román, hol szovjet katonákkal, hol partizánokkal kellett szembenézni, és ebből alakult ki egy egységes médiatér, amelynek megteremtőiről szól ez a kötet.

„Nyilván kívülről nagyon izgalmasnak tűnik ez a világ, máshogy izgalmasnak, mint belülről, de ez a könyv elkerüli a belterjesség csapdáját. Ez nagyon fontos, hogy bárki számára érdekes, tehát nem egy köldöknéző belterjes, vagy mit tudom én, régi érdemekből élő korosztálynak a poros nosztalgiavonata, egész más ez. Ez aktuális, izgalmas, jól szerkesztett, profi munka.”

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke rámutatott, az anyanyelvű tájékoztatás a vajdasági magyar kulturális autonómia egyik alappillére. Beszédében ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a jövőben a vajdasági magyar közösség érdekeit Bodzsoni István képviseli majd a szerbiai médiahatóságban.

„A vajdasági magyar kulturális autonómia négy erős pilléren nyugszik. Az anyanyelvi oktatás, a magyar kultúra, a nyelv és íráshasználat, valamint az anyanyelvű tájékoztatás területén. Mi magunk döntünk a legfontosabb kérdésekről, amelyek közösségünk megmaradásának feltételei. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a délvidéki magyarság otthon, biztonságban és értékei mentén élhessen, dolgozhasson és boldogulhasson szülőföldjén.”

A Pannónia Alapítvány és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közös kezdeményezésében létrejött kötet egy híd a múlt és a jelen között – hangsúlyozta Agárdi Gábor, a Pannónia Alapítvány igazgatója.

„Aki a kmemt.pannonrtv.com honlapon böngészni kezd, vagy kezébe veszi az életútinterjúk alapján készült kötetet, az előtt feltárul az 1989 utáni határon túli magyar televíziózás és rádiózás története. Ez nem csupán egy archívum, hanem fontos kordokumentum. Negyed évszázad lenyomata jelenlegi helyzetképpel fűszerezve.”

Huszonhat interjú készült, a kötetbe ezek szerkesztett, tömörített formában kerültek be.

Szabó László Zsolt, vezető, Médiapiaci Együttműködési Kutatási Igazgatóság, NMHH: „Úgy gondoltuk, elérkezett az idő arra, hogy a határon túli magyar média történetének 35 évét feldolgozzuk. Már csak azért is, mert időközben is már elmentek olyanok sajnos, akiknek nem tudjuk az élettörténetét rögzíteni, és nagyon féltünk attól, hogyha ezt most nem csináljuk meg, akkor még többen itt hagynak bennünket és magukkal viszik azt a nagyon mély és bölcs élettudást, ami bennük volt, és azt a médiatörténetet, amit ők átéltek az évek során.”

A rendezvény folytatásában a Kárpát-medencei média helyzetéről egyeztettek a résztvevők. Az újságírók a vajdasági, a kárpátaljai, a felvidéki és az erdélyi kerekasztal keretében vitatták meg a határon túli magyar média aktuális problémáit és kihívásait.