A legutóbbi népszámlálási adatokat elemezték Tusványoson
Szerbiában 11 év alatt közel fél millióval csökkent a lakosok száma. A 2011-es népszámláláskor még mintegy 250 ezren vallották magukat magyarnak az országban. 2023-ban ez a szám 184 442-re csökkent - mondta el a panelbeszélgetésen Varga Diósi Viola, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense. Nehézségeket a fordítók, megfelelő végzettségű szakemberek hiánya okoz - emelte ki.
„Azok az önkormányzatok, amelyekben vannak magyar képviselők, amelyek többségében magyar önkormányzatok, azok megvannak, megmaradtak. A nyelvi jogaink sem csorbulnak. Inkább az a gond, hogy nem feltétlenül tudunk élni ezekkel a jogokkal."
Romániának, a külföldön tartózkodó állampolgárokkal együttvéve, mintegy 21 millió lakosa van. Közülük a legutóbbi, 2021-es népszámláláskor mintegy 1 millió polgár vallotta magát magyarnak. Ez a népszámlálás vegyes rendszerű volt. Horváth István kolozsvári egyetemi oktató szerint ez azért volt problematikus, mert sok állampolgárt úgy vettek nyilvántartásba, hogy nem ismerték a fontos adataikat. Elmondta: a román közigazgatási rendszerben a nyelvi jogokat 20 százalékos jelenléten túl biztosítanak.
„Az adatbázisokból átemelt személyek esetében hiányzik a nemzetiség, a kulturális jellemzők, értsd vallás, anyanyelv, illetve etnikum. Ahogy Romániában kérdezik. Ez az egyik dolog. A másik dolog az az, hogy tulajdonképpen jelentős számban és mértékben, tehát 1 millió személy esetében hiányzik az önkitöltős, illetve a szemtől szembeni lekérdezés során történő adatregisztráció során felvett adatokból is ez a fajta adatsor."
Szlovákiában a legutóbbi népszámláláskor mintegy 422 ezer polgár vallotta magát magyarnak. A magyarok száma 10 év alatt mintegy 36 ezerrel csökkent.
Őry Péter, a szlovákiai Csallóközcsütörtök polgármestere: „15 százalékra módosult a nyelvhasználati küszöb. Azt is el kell mondani, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény mellet nálunk is van egy államnyelv használati törvény. Az államnyelvhasználati törvény az felülrendel a kisebbségi nyelvhasználati törvény fölé és nem ad kollektív jogokat."
A panelbeszélgetés résztvevői szerint a külhoni magyarok identitásmegőrzésében kulcsfontosságú szerepe van az őket támogató intézményrendszereknek, illetve az anyaországi támogatások.
