A lehetőséggel élni kell
A határon átnyúló projekt programját az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara állította össze.
Az IPA-projekt egyik fő célja, hogy a határ menti régiók számára olyan szakembereket biztosítson, akik képesek megfelelni a korszerű élelmiszer-termelés és a szolgáltatóipar kihívásainak. Az Újvidéken megrendezett kerekasztal-beszélgetésen olyan vállalkozók és szakemberek vettek részt, akik széles körű tapasztalattal rendelkeznek az élethosszig tartó tanulás területén. A röszkei Molnár Anita egy olyan vállalkozást működtet, amely malom és múzeum is egyben.
Molnár Anita, a röszkei Paprikamolnár Kft. ügyvezetője és tulajdonosa: „Eredetileg tanár vagyok. A tanári szakmából mentem át a vállalkozásba, és tanultam meg az élelmiszergyártást, ami fűszerpaprika-gyártás. De közben kicsit visszakanyarodtam, és tovább vittem az eredeti szakmámat, ami a tanítás, a kutatás, helytörténet. Így áll össze az egész. Remélem, hogy folytatódik és megy tovább.”
A projekt 2024-ben indult, és 2026-ban fejeződik be. A kerekasztal-beszélgetés előtt Đurović Éva, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa számolt be arról, hogy eddig mit sikerült megvalósítani.
„Igazából most készült el a pályázat keretén belül egy stratégia, ami felmérte a magyar és a szerb oldalon az élelmiszeripari vállalkozások digitalizációs szintjét, és a potenciális együttműködési lehetőségeket. Ezt is fogják ismertetni többek között a rendezvényen, ez lesz az egyik fő téma. A másik pedig az, hogy az egyetemistáknak tudjuk prezentálni azt, hogy mit jelent a lifelong learning, és miért fontos annak a szerepe.”
Dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke egy olyan képzési stratégiát dolgozott ki, amely a Nyugat-Európában, az Európai Unióban működő alapelvekre támaszkodik. A cél az, hogy a fiatalokat, a vállalkozókat felkészítsék a jövőbeni kihívásokra – mondta el a pécsi Regionális Kutatások Intézetének külső munkatársa.
„Nem csak képzési stratégiát, hanem a teljes határrégió fejlesztési elveinek megfogalmazását dolgoztuk ki. Nyilván az élethosszig tartó tanulás az élelmiszeriparban egy fontos tétele ennek a stratégiának. Emellett a digitalizáció, az innováció, és – én ezt mindig közérthetően mondom el – a környezetcentrikus mezőgazdaság és élelmiszer-termelés.”
Hiánypótló tanfolyamokat dolgoznak ki, amelyek tartalmát később beépítik az újvidéki Technológiai Kar tantervébe is – mondta el Sörös Zita, a projekt vezetője.
„Arra fektettük a hangsúlyt, hogy a közeljövőben kidolgozzunk mikrotanfolyamokat, amelyek az egyetemistákat szolgálják, a kollégákat az élelmiszeriparban, az agroszférában, hogy tovább képezzék magukat.”
A tanfolyamok fókuszában a nutricionizmus, az élelmiszeripar, a digitalizáció, illetve olyan vállalkozói készségek állnak, mint például a beszédkészség. A tananyagokat a magyar és a szerb oldal közös erőfeszítéssel dolgozta ki. Emellett az IPA-projekt keretében sikerült felújítani az újvidéki Technológiai Kar egyik laboratóriumát. A projekt összértéke mintegy 220 ezer euró.
