Löszbe taposva - könyv a topolyai 1944/45-ös vérengzésekről

Nagy érdeklődés kísérte Nagy Tibor Löszbe taposva című könyvének bemutatóját, amely méltó emléket igyekszik állítani Topolya több, mint 200 ártatlan magyar áldozatának, akiket a II. világháború végén végeztek ki.

A több mint három évtizedes kutatás eredményeként született kötet a település tragikus múltját tárja fel.

Tomik Nimród, helytörténész: „Azok is, akik eddig nem érdeklődtek a témával kapcsolatban, nem volt elég információjuk, most, ezt a könyvet, ha kézbe veszik sok mindent megtudhatnak. Egy része Topolyát mutatja be, azt a kort, hogyan éltek a két világháború között, hogyan élték meg a II. világháborút, és személy szerint leírjak azokat az embereket, egy rövid kis élettörténettel, akiket kivégeztek, valamint a könyvben megtalálhatók azoknak is a neve, és ez nem minden helytörténeti munkában van így, akik meghúzták a ravaszt.”

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a régió egyik legjelentősebb kiadója, amely főként a társadalomtudományi témájú könyvekre fókuszál. Kutatja a délvidéki magyar mártíriumot, létrehozva egy több mint 7 ezer áldozat nevét tartalmazó adatbázist a második világháború ártatlan áldozatairól.

Kormányos Katona Gyöngyi, igazgató, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet: „Ez sokáig tabu téma volt, mindaddig, amíg Szerbia és Magyarország a jó szomszédi viszonyuknak köszönhetően fel nem oldotta ezt az érzékenységet, és ezért fontos az, hogy minél többet beszéljünk, tudományos alapon beszéljünk ezekről a helyzetekről, ezekről a történeti visszaemlékezésekről, hogy feloldjuk a feszültséget, hiszen nagyon sok olyan embert érintenek a 44-es vérengzések, akik hozzátartozójukat veszítették el ebben az időszakban.”

Nagy Tibort személyes tragédiája is inspirálta a kutatásban. Az atrocitások kapcsán Topolyáról kevés bizonyíték maradt fenn, két idős hölgy segítségével azonban sikerült helyi áldozatokra bukkannia. „A további kutatásaim odáig vezettek, hogy 115 illetve 116 nevet találtam csak Topolyán. Egész biztos, hogy ez sem végleges. Tehát 32 évnyi kutatás után azt mondom, hogy nem végleges. Amikor a könyvet írtam, amikor már gyakorlatilag kész volt, már a szerkesztésen volt, akkor még bejött 3 név. Tehát még mindig kerülnek elő olyan helyekről, amelyre az ember nem is számít. Kerülnek elő nevek, de úgy vagyok vele, hogy 32 év után már papírra kell vetni a dolgokat, akkor is, hogyha nem teljes, akkor is ha nem végleges, ebbe a könyvbe belegyúrtam mindent, amit tudok.”

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, és a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság közös kiadásában megjelent könyvet Topolya önkormányzata valamint a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, illetve a magyar kormány támogatta.