Ma van az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapja
Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig ellenforradalomként lehetett csak emlegetni Magyarországon. Csak a rendszerváltozás utáni első szabad Országgyűlés első ülésnapján, annak kezdetét, október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánították.
Ma Magyarország-szerte és a határon túli területeken is megemlékeznek a forradalom és szabadságharc hőseiről.
Október 23. minden magyar számára a szabadság napja
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A műegyetemisták 1956. október 22-én nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra tüntetést szerveztek követeléseik és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról és egy új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével.
Békés tüntetéssel kezdődött, de az elnyomó rendszer fegyveres testülete a fegyvertelen tömegbe lőtt
Vagyis a forradalom fegyveres harccá vált.
1956. november 4-e vasárnap. Éjszaka 5 óra tájban egy ágyúgolyó hangja hallatszott. Nem sokkal később Nagy Imre rádión értesítette a lakosságot, hogy a szovjet csapat ma megtámadta Budapestet. A forradalom végül elbukott, megkezdődött a megtorlás korszaka. Ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra, és mintegy 200 ezren elhagyták az országot.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, egy részük azonban nemsokára visszatért.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.
