Ma van az AIDS elleni küzdelem világnapja
Bár az elmúlt két évtizedben hatalmas előrelépés történt a betegség elleni küzdelemben, és 2030-ra a prognózisok szerint megszűnhet mint közegészségügyi kockázat, a hétköznapokban még rengeteg a tévhit. Továbbra is sokan tartanak a HIV-fertőzöttekkel való érintkezéstől, noha a vírus ennek során nem jelent veszélyt. A kórokozó nem adható át kézfogással, öleléssel, sőt csókolózással sem. Nem kapható el közös medencében fürdéssel, tárgyak: pohár, evőeszköz, telefon, ruházat vagy WC közös használatával. Attól sem kell tartani, hogy rovarcsípéssel vagy állatharapással terjed. A vírus kizárólag felelőtlen szexuális szokásokkal és fertőzött fecskendők használatával adható át.
Boris Kovačić, elnök, Stav Plus Civil Egyesület, Szabadka: „Mint egészségügyi dolgozó, tudva, hogy fiatal koromban nem védekeztem, vagyis nemi aktus közben nem használtam óvszert a társammal, akivel addig 10 éve éltünk együtt, elmentünk tesztelésre. 2001. december elsején elmentem a transzfúziós osztályra, ahol a tesztelési kampány zajlott. Megcsináltuk a tesztet, és a következő nap az én eredményem gyanúsnak bizonyult, míg a partneremnek, akivel akkor voltam, pozitív lett az eredménye. Amikor megérkeztek az eredmények, azok valóban azt mutatták, hogy mélyen az AIDS-ben vagyok, és automatikusan elkezdtem a terápiát. Akkor kezdődtek a komolyabb problémák, a pletykák a kórházban, ahol segítséget kértem, és gyakrabban voltam betegszabadságon, mint amennyit dolgoztam. Abban az időben az egyetlen támogatásom valóban a legközelebbi környezetem volt. A társam, aki velem maradt, azt mondta, hogy megtanulunk a HIV-vel élni. Éltünk 10 évet, élni fogunk tovább is, és ez adott erőt, hogy folytassam a kezelést. Akkor egy maroknyi gyógyszert ittunk, jelentős mellékhatásokkal, de az immunrendszerem és a vírusmennyiség a szervezetemben nagyon gyorsan lecsökkent. 5-6 hónap alatt olyan szinten volt a védekező sejtjeim száma, mint egy egészséges embernek.”
Boris Kovačić egészségügyi dolgozó volt a Szabadkai Közkórházban, ahonnan az óriási nyomás miatt kénytelen volt nyugdíjba menni. 2007-ben megalapította a Stav Plus Civil Egyesület, amely a fertőzötteknek nyújt támogatást.
Az első magyar HIV-fertőzött transzfúziós befogadó volt, aki egy műtét során kapta meg a vírust. Ma már az egész világon, ahol szervezett vérellátás van, alapos ellenőrző vizsgálatokat végeznek. Minden véradásnál, minden egyes donor vérmintáját megvizsgálják, tartalmaz-e Hepatitisz B, C vagy HIV vírust, illetve szifiliszt okozó baktériumot.
Idén májustól Szerbiában öt új korszerű HIV-ellenes készítmény érhető el tabletta formában.
Dr. Jovan Ranin, osztályvezető, HIV és AIDS osztály, Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ: „Jelenleg elmondhatjuk, hogy a gyógykezelés azonos, mint a nyugati országokban azaz Amerikában, tehát a fejlett országokban. Csak hosszú hatású, azaz long acting preparátumaink nincsenek injekció formájában, amelyeket 2 vagy 6 hónapra adnak, de ez a kezelés is, amit világszerte használnak, még nem lett a nyilvános eljárás, ajánlás része. Nincs nagy különbség a korszerű készítmények elérhetősége szempontjából nálunk, mint máshol a világban.”
Szerbiában eddig 4902 HIV-fertőzöttet regisztráltak. 2251 személynél már kialakult az AIDS, vagyis a fertőzés utolsó fázisa. Az elmúlt 39 évben - amióta Szerbiában követik a betegséget - összesen 1225 HIV-fertőzött hunyt el. Észak-Bácskában összesen 80 személynél fedezték fel eddig a vírus jelenlétét. Közülük 26 hunyt el a vírus okozta szövődményekben.
