Ma van az ortodox nagypéntek

A Julianus-naptár szerinti nagypénteken az ortodox templomokban nem mondanak misét. A liturgia abból áll, hogy részleteket olvasnak fel a szentírásból a nagyhét eseményeiről és Jézus szenvedéséről.

Nagypénteken böjtölnek a hívők, nem szabad dolgozniuk és nem szervezhetnek ünnepségeket és vigasságokat. Általában ekkor kezdik meg a tojásfestést is. A húsvéti asztal díszét pirosra festik, amely szín Krisztus vérét szimbolizálja.

Saša Srećković, múzeumi tanácsadó, Néprajzi Múzeum, Belgrád: „Hogy hogyan jöttek létre a húsvéti tojások, hogy vajon akkor-e, amikor az Úr Jézus még keresztre volt feszítve. Több történet szerint a katonák éppen sült csirkét ettek, amikor egyikükben megjelent a félelem attól, hogy mi van, ha Krisztus feltámad, a másik katona pedig azt mondta, hogy az akkor lesz, ha az a tojás ott pirossá válik. Akkor a tyúk is felszállt, a tojás is pirossá vált. Ez az egyik ilyen legenda. Vannak ezek a hiedelmek és van alapjuk is. A mágikus, vagyis csodatévő elemekről, amelyek megtörténtek, látható, hogy minden vallás és hit egy közös szálon fut.”

Nagycsütörtök óta a harangok is hallgatnak, és csak húsvét napján, vasárnap szólalnak meg újra az ortodox templomokban. Nagypéntek a legszomorúbb nap a keresztények számára, mivel Jézus keresztre feszítésére emlékeznek, azonban ezt követi húsvét, amely az ünnepek ünnepének számít, a feltámadás öröme miatt.

Porfirije szerb pátriárka: „Krisztus uralkodása nem ettől a világtól való, ezért öleljük meg egymást, mint Urunkat magát, mert csak így fogad majd el bennünket, mint a sajátját. Lelki gyermekeim, forduljunk a szeretet felé, mert afelé int maga az angyal is Krisztus üres sírja felett: miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, hanem feltámadott! Ápoljuk azt a felismerést, hogy az életünk a mennyekben van, ahogy Pál apostol mondja, ahonnan a Megváltót, Jézus Krisztust is várjuk.”

A pravoszláv húsvét állami ünnep Szerbiában. A hétvége után hétfő is munkaszüneti nap lesz az országban.