Ma van a srebrenicai mészárlás 30. évfordulója
Az ENSZ Közgyűlése tavaly döntött arról, hogy július 11-e a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja legyen.
A Srebrenicától északra fekvő Potočariban kialakított emlékhelyen idén hét újonnan azonosított áldozatot temetnek el.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a hivatalos szerb álláspont szerint azonban ugyan szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A srebrenicai mészárlást a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják, a hágai Nemzetközi Törvényszék több háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette. Eddig 47 személyt összesen hétszáz évre ítéltek el Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma. Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat.
Ratko Mladić, a Boszniai Szerb Hadsereg vezetője és Radovan Karadžić, a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke is életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Egy nappal azután, hogy Potočariban megemlékeznek az elhunyt bosnyákokról, Zalazje faluban tartanak megemlékezést az 1992-ben Péter-Pál napján (Petrovdan) Srebrenicában megölt szerbek előtt tisztelegve.
