Ma van Vidovdan, vagyis Szent Vitus napja

A vesztes csata következtében a középkori szerb királyság megszűnt, a szerb területek pedig ötszáz évre török uralom alá kerültek. A rigómezei csatában feltételezések szerint a szerb oldalon mintegy 15-20 ezer katona harcolt a mintegy 30 ezer török katona ellen. A csata során mindkét oldal uralkodója életét vesztette.

Rigómező az ellenállás, a szabadság, a hazaszeretet, a lovagiasság és a szerb kollektív öntudat jelképévé vált.

Ez a nap Szerbiában állami ünnep, de nem munkaszüneti nap.

Ez a szerb nemzet legjelentősebb és legrégebbi ünnepe, amikor a hazáért harcolók iránt fejezik ki tiszteletüket és hálájukat. A jeles nap alkalmából Aleksandar Vučić szerb elnök állami kitüntetéseket adott át az arra érdemes személyeknek, intézményeknek. Az eseményt Belgrádban, a Szerbia Palotában tartották, ezen kívül Kruševacon is az egész nap a Vidovdanról szól, ünnepi misét és koszorúzást is tartanak.

Ugyanakkor sok más esemény is kapcsolódik június 28-ához. Ezen a napon adta le Gavrilo Princip is azt a halálos lövést Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökösre, amely az I. világháború kitöréséhez vezetett, ezen a napon született meg 1921-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmánya, 1948-ban ezen a napon vált véglegessé, hogy Jugoszlávia megszakítja a kapcsolatait a Szovjetunióval, 1989-ben pedig éppen a rigómezei csata 600. évfordulóján mondta el azt a beszédét Slobodan Milošević, amely előre vetítette a kilencvenes évek délszláv háborúit. De fontos napja lett ez végül a Milošević-rendszer bukásának is, ezen a napon adták ki ugyanis az egykori elnököt a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A szimbólumértékű naphoz végül egy pozitívnak szánt emlék is kötődik, 2013-ban éppen június 28-án jelentette be az Európai Tanács, hogy fél évvel később megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával.

Szent Vid napjához több népszokás is kapcsolódik. Úgy tartották, hogy ilyenkor jobban látnak az emberek, jobban kinyílik a szemük. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a szokás is, hogy a hajadon lányok egy darab kenyeret, sót és orvosi szemvidítófüvet – ami szerbül vidova trava, vagyis Vitus füve – tesznek a párnájuk alá, ezek segítségével pedig megálmodják, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Más szokások az időjáráshoz kötődnek: ha Vidovdankor tiszta az idő, ki kell vinni az összes ruhaneműt a szabad levegőre, hogy átjárja a szél, és megtelítődjön pozitív energiával, ha viszont felhős és esős az idő, az sem baj, mert az jót tesz a vetésnek. Ugyanakkor ezen a napon kerülendő az éneklés és a tánc a rigómezei csatában elhunytak iránti tiszteletből.

Északnyugat-Szerbiában és Vajdaságban ilyenkor a lányok és az asszonyok közszemlére bocsátják szőtteseiket, ezzel mutatják meg, hogy szorgalmasak, és hogy mennyire tehetős családból származnak. Mačva környékén az emlékezésnek szentelik a napot. A helyiek kimennek a temetőbe szeretteik sírjához, halat és más ételeket visznek ki, amelyeket Szent Vitusnak ajánlanak.